Dr. Kovács Béla, Kukutyin Rt.-ösztöndíjas egyetemi docens – valami hasonló áll majd a közeljövőben a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE) jó néhány oktatójának névjegykártyáján. A napokban ugyanis beindul a vállalati professzori pozíciók létesítése. A Közgázon jelenleg a professzorok átlagfizetése épphogy eléri a 160 ezer forintot. Ennyi pénzért a végzős hallgatók már el sem mennek dolgozni. Többek között ezért vezeti be az egyetem Magyarországon elsőként a vállalati professzori rendszert, amely az Egyesült Államokban már hosszú évek óta igen sikeres technika arra, hogy egy egyetem megszerezze az üzleti szféra támogatását. A szerencsés oktatók fizetése így akár a három-négyszeresére is nőhet.
A Chikán-program
Kibontakozni látszik a tavasszal megválasztott új rektor, Chikán Attila “választási” programja, hiszen a korábbi gazdasági miniszter éppen az egyetem finanszírozási reformját jelölte meg legfontosabb feladataként. Pusztán költségvetési forrásból lehetetlen a mai kor elvárásainak megfelelő közgazdasági képzést nyújtani, a Közgáz pedig ismét az európai egyetemek élmezőnyébe szeretne felzárkózni. Az állami hozzájárulás jelenleg 60 százalék. A cél az lenne, hogy a BKÁE büdzséjének egyre nagyobb részét a vállalatok támogatásai tegyék ki.
Az igazán jó oktatókat a jelen körülmények között nehéz megtartani, a fiatal, tehetséges hallgatók pedig rögtön elmennek dolgozni, ahelyett, hogy az egyetem falai közt folytatnák pályafutásukat. Ez azonban a fizetési különbség miatt nem meglepő. Chikán éppen erre a kettős problémára – a neves oktatók megtartása és a fiatal kutatói gárda kialakítása – talált megoldást nyugati példa alapján: az egyetemi professzori státuszok “darabját” most, az induláskor évi 6,4 millió forintért vállalatoknak “adják el”. Az ötlet első hallásra meglepőnek tűnhet, ám a cégek a jelek szerint nagyon is érdeklődnek a szponzoráció e fajtája iránt.
Program a gyakorlatbanEzt a 6,4 millió forintot a vállalat szerződés keretében öt éven át a kiválasztott egyetemi docens, vagy tanár részére évente utalja át az egyetem számlájára (kivételes esetekben a futamidő három év is lehet). Mindezért cserébe minden olyan dokumentumon, amely összefüggésben van a professzor egyetemi munkájával, megjelenik a vállalat neve. A havonta több mint félmilliós summát ráadásul évente kiigazítják az infláció mértékével, a szerencsés kiválasztott pedig bér formájában kapja meg. Az egyetem helyett tehát a vállalat fizet. A 6,4 millió forint kizárólag oktatásra és kutatásra használható fel, egy bizonyos részét azonban szabadon lehet elkölteni, így szakmai utakra is futja majd belőle.
Két legyet egy csapásra
Ezzel nemcsak a professzorok járnak jól, hanem az egyetem is, mivel az így felszabaduló bérösszeget éppen a fiatal oktatók (adjunktusok vagy tanársegédek) kaphatják meg. Egy professzor havi fizetéséből három-négy tanár vagy PhD hallgató havi juttatását tudják megemelni 40-50 ezer forinttal, ami az első lépés lehet a felsőoktatásban dolgozók anyagi elismerésének hosszú útján.
Erősődő verseny
November 24-én nyolc cég írta alá a vállalati professzori szerződéseket. Az egyetem vezetői a következő körben újabb jelentkezőkre számítanak.
A Montana Információtechnológiai és Kommunikációs Rt. büszke arra, hogy részt vehet a programban. A 6,3 milliárd forintos éves árbevételű cég számára ugyan nem jelentéktelen az évi 6,4 milliós szponzorációs díj, ám ebből igen sokat profitálhatnak is. A telekommunikáció és az IT szektorok ugyanis olyan hihetetlen gyors ütemben fejlődnek, hogy a munkaerőhiánnyal minden cégnek meg kell küzdenie. Az pedig, hogy a jól kvalifikált alkalmazottakat ki tudja megszerezni, komoly versenyelőnyt jelenthet a kiélezett piaci küzdelemben. A Montana története során első ízben támogatják az oktatást, s reményeik szerint részben az ő segítségükkel minőségibb munka folyhat majd a Közgázon. A Montana elsősorban marketingesekre, pénzügyesekre és HR-esekre számít az informatikusokon kívül. A cég nem választotta ki előre, melyik oktatót kívánja támogatni, erre azonban még van ideje, hiszen a pályázatokat december közepéig lehet benyújtani.
A kiválasztottak1. Bábolna Rt.
2. Dunaferr Rt.
3. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.
4. Magyar Villamosművek Rt.
5. McKinsey&Co. Inc.
6. MOL Rt.
7. Montana Rt.
8. Siemens Rt.
Gyakorlati képzés
Az egyetemen frissen végzetteknek nincs nagy gyakorlatuk, a Siemens éppen ezért már a korábbi években is szoros kapcsolatot ápolt különböző egyetemekkel, hogy a száraz elméleti tudás üzleti tapasztalatokkal is kiegészülhessen. A BKÁE-n az eseti pénzügyi támogatások mellett például számos versenykiírást meghirdettek, s az is előfordult, hogy Siemens-alkalmazottak tartottak előadásokat. A vállalati professzori ösztöndíj azonban számukra is új támogatási forma. A cégnek komoly gyakorlata van a vállalatgazdaságtan területén, és szeretnék, ha ez a tudás bejutna az egyetem falai közé is. A Siemens tehát így profitálhat abból, ha egy egyetemi tanárt támogat: az oktató megismerheti a cég gyakorlatát az adott szakterületen, amit aztán továbbadhat a hallgatóknak – így a diákok, akik később akár éppen a Siemensnél fognak elhelyezkedni, megkaphatják a legaktuálisabb tudást.
Ragadós lesz a példa?
Az egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolat erősítésében új fejezetet nyithat a Közgáz példája, amennyiben ugyanis sikeresnek bizonyul a professzori székek “árusítása”, más felsőoktatási intézmények is biztosan elindítják saját programjukat. A cégek számára pedig komoly humánpolitikai, PR és kapcsolati értéke van, ha a támogatásnak ezt a formáját választják.
A cikk elkészítésében Bakacsi Gyula, a BKÁE rektorhelyettese, Pósa Gabriella, a Montana Információtechnológiai és Kommunikációs Rt. PR és kommunikációs igazgatója, és Bíró Péter, a Siemens kommunikációs igazgatója voltak segítségünkre.
