A gazdasági növekedés fo forrása 1999-ben a Magyarországon megtelepedett multinacionális vállalatok exporttevékenysége volt. Az év második felében azonban az ipar belföldi értékesítése – amely a megelozo hét évben gyakorlatilag stagnált – szintén érezhetoen bovült.
A belso gazdaság beindulását támasztja alá a kiskereskedelmi forgalom növekedése, melynek volumene – az 1997. évi mélypont és az azt követo idoszak lassú javulása után – 1999 második felében megélénkült. Ebben, a gépjármuvek és jármualkatrészek, továbbá az üzemanyag mellett, jelentos szerepet kaptak az élelmiszerek és a könnyuipari cikkek is. A kedvezo trendet a GDP is tükrözi, amely egyre gyorsuló ütembena negyedik negyedévben már 5,9 százalékkal bovült.
A kedvezo külso konjunktúra lehetové teszi a gazdaság további viszonylag dinamikus növekedését, amit az elhatározott infrastrukturális fejlesztések is erosíthetnek. Ugyanakkor a tartós fellendülést potenciálisan veszélyezteto tényezok közül ketto, az infláció és a külso egyensúly változatlanul kedvezotlenül is alakulhat. Inflációs nyomást idézhetnek elo az állam által finanszírozott szolgáltató szféra béremelési igényei, a szolgáltatás terén muködo multinacionális vállalatok profitérdekei és nem utolsósorban az agrárolló zárására irányuló törekvések. Nagy eropróbát jelent az is, hogy a kormányzat el tudjon fogadtatni a társadalommal egy, a várható gazdasági növekedésnél kisebb arányú reálbér-emelkedést, és általában mérsékelni tudja a már tapasztalható inflációs várakozásokat. Pontosan még az sem mérheto fel, hogy a kamatcsökkenési irányzat milyen mértéku keresleti inflációt okozhat.
A külkereskedelem egyensúlyának változatlansága csak abban az esetben várható, ha sikerül a fejlodo, illetve a közép- és kelet-európai relációban mutatkozó egyensúlyromlást megállítani.
DURONELLY PÉTER, a Budapest Alapkezelo közgazdásza: “A beruházásoknál látványos felfutás várható 2000-ben. Az építési invesztíciók dominanciájának köszönhetoen viszonylag alacsony importigénnyel lehet számolni. A külso egyensúlyra ható komponensek közül kiemelendo a stabil lakossági fogyasztásbovülés, amelynek forrása a tavalyitól elmaradó, de az idén is jelentos reáljövedelem-növekedés. Közben a pénzügyi megtakarítások gyarapodási üteme csökkenoben van, amire a gazdaságpolitikának mindenképpen figyelnie kell. A piac által várt 8,5 százalékos inflációra csak akkor van esély, ha a júliusi gázáremelés nem haladja meg lényegesen a 12 százalékot. Ellenkezo esetben akár kétszámjegyu is lehet mind az éves átlagos, mind a december/december típusú index. ”
FOTÓ: HAJDU ANDRÁS
