Vasárnap hidegfront érkezett Magyarország fölé, amely borongós, otthonülős időjárást hozott magával. Erős, néhol viharos az északnyugati szél, a csúcshőmérséklet tág határok között, 15 és 25 fok között alakul. Éjszaka már kevés lesz a felhő, megszűnik a csapadék. Hétfőn a sok napsütés mellett főként az északi megyékben növekszik meg erőteljesebben a gomolyfelhőzet, és ott elszórtan zápor, északkeleten akár zivatar is valószínű. A sokfelé erős északnyugati szelet vasárnap még helyenként viharos széllökések kísérik. Viharos széllökésre zivatarok környezetében is számítani lehet. A légmozgás csupán hétfőn estére mérséklődik tartósan. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 22 és 25 fok között alakul.
Hét közben visszatér a kánikula
A hétvégi lehűlést követően hétfőtől fokozatosan melegszik az idő, és a hét második felében visszatér a kánikula. Hétfőn még az ország északi részén záporokra, zivatarokra lehet számítani, de a hét közepétől napos idő várható. A hőmérséklet is folyamatosan növekszik, szerdától a 30 fokot is elérheti. A jövő hét végére azonban ismét lehűlést jelez a meteorológiai szolgálat, várhatóan 20 fok körüli hőmérsékletre lehet számítani.
Az Időkép.hu előrejelzése szerint a későbbiekben aztán újra melegszik az idő, a nyári szünidő első „teljes hete” 30 fokos kánikulát hoz majd, hétvégén is 25 fok várható.
Bár a sok változó miatt nagyon nehéz hosszabb távra jósolni, az Időkép.hu-n látható 30 napos előrejelzés szerint igencsak hullámzó lesz a hőmérséklet a következő egy hónapban. Június 27-én, hétfőn 24 fok lesz, majd péntekig 21 fokig csökken a hőmérséklet, és a hétvégén sem lesz sokkal melegebb. Utána azonban töretlen felmelegedés jön, július közepén már ismét a 30 fokot közelíti a hőmérséklet. Ebben az időszakban jelentős csapadék sem valószínű.
A vizek rendben vannak
Ha nyár és szabadság, akkor forróság és vízpart. Hazai vizeinkkel szerencsénk van: a 255 fürdőhelyből idén 172 kapott kiváló, 34 jó, 10 tűrhető, míg 12 kifogásolt minősítést. A Balaton és a Velencei-tó fürdőhelyei „kiváló” és „jó” besorolást kaptak. A legtöbb kiváló vízminőségű strand a Balatonnál, a rosszabb vízminőségű fürdőhelyek többsége a Tiszánál van. A strandok közül jelenleg 19 nem üzemel. Egy helyen, a fővárosi Omszki-tónál tilos a fürdőzés – ennek azonban nem vízminőségi, hanem biztonsági okai vannak, továbbá több olyan feltétel sem teljesül, amely a fürdőhelyek működési engedélyéhez szükséges.
A turisztikai idényben több rendőr, megerősített rendőri állomány teljesít szolgálatot a Balatonnál és a Velencei-tónál. A szervezett vagy szervezettszerű bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmények megelőzését mind a négy megyében nyomozócsoportok, a bűnmegelőzési munkát pedig rendőrtiszti főiskolások, kerékpáros, lovas rendőrök, valamint a légi rendészet munkatársai segítik. Mind a Balatonnál, mind a Velencei-tónál felkészültek a vízi rendőrök is. A Balatonnál a civil vízimentő-szolgálatokkal közösen dolgoznak, s már a mostani hétvégén is a 19 mentőhajóból 17 “dolgozik” a tavon.
A hőség három fokozata
A nagy meleg vízparton vagy nem, de még az egészséges szervezetet is megviseli, egyes esetekben pedig halálos is lehet. Nem véletlen, hogy szükség esetén az országos tiszti főorvos riasztást ad ki. Ennek három fokozata van, amelyből az I. fok egy figyelmeztető jelzés „belső használatra”, ha a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot. A II. szintű hőségriadó akkor lép életbe, ha a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 fokot. Ekkor riasztást adnak ki az egészségügyi ellátórendszer számára, és figyelmeztetik a lakosságot és az önkormányzatokat.
A III. fokozatot akkor hirdetik ki, ha a napi átlaghőmérséklet várhatóan három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot. Ez már a kánikula, amely „rendkívüli időjárási helyzet”, a hatóságok részéről rendkívüli intézkedéseket követel. Itt nincs hőmérsékleti plafon, ezért káros hatásai messze túlmutatnak az egészségügyi hatásokon.
A hatóságok „segítsége” nélkül is fel kell készülnünk az extrém melegre. Az egyik az izzadással elvesztett folyadék megfelelő pótlása, a másik a test káros mértékű felhevülésének elkerülése. Általánosságban igaz, hogy hőségben egy átlagos testsúlyú embernek naponta 2,5-4 liter folyadékra van szüksége. Ez azonban lehetőleg ne csapvíz, hanem gyümölcslé, ásványvíz, tea, zöldséglé legyen: a folyadék mellett ugyanis nagyon fontos az elveszített ásványi anyagok pótlása is. Kerüljük a koffeint, a magas cukortartalmú italokat és az alkoholt: előbbi vízhajtó hatású, utóbbiak pedig vizet vonnak el a szervezetből és fokozzák a szomjúság érzését.
Sötétítsünk!
A tartós meleg kedvezőtlenül hat mindenkire, de elsősorban az idősekre, a gyermekekre és a fizikai munkát végzők szervezetére akár a szabadban, akár zárt térben dolgoznak. Az idősek körében a tartósan magas hőmérséklet szív-, érrendszeri panaszokat okozhat, de javasolt minden gyógyszert szedő embernek tanácsot kérnie a kezelőorvosától. Napközben tartsuk csukva az ablakokat még akkor is, ha nem vagyunk otthon, húzzuk be a sötétítőt, eresszük le a redőnyt, és lehetőleg csak éjszaka szellőztessük a lakást. Az árnyékolás akkor a leghatékonyabb, ha kívülről használjuk, ekkor ugyanis a napenergia jó részét ki tudjuk zárni, így körülbelül tízszer jobb hatást érhetünk el, mint belső sötétítéssel.
Fotó: Kollányi Péter/MTI
Természetesen kevesen tölthetik otthon a forró napokat. Akinek mennie kell, törekedjen legalább 2-3 órát légkondicionált helyen tölteni. Hőségriadó esetén az önkormányzatok kötelesek megnyitni a kezelésükben lévő, légkondicionált közintézményeket a lakosság előtt, ezek listája a fővárosban az önkormányzat honlapján tekinthető meg. A lehetőségekhez képest gyakran zuhanyozzunk, fürödjünk langyos vízben, használjunk vizes borogatást – a lényeg a test hűtése. Világos, természetes alapanyagú, bő ruha viselése a legideálisabb, és alapvető kellék a kalap és a napszemüveg is. Rendszeresen fogyasszunk folyadékot, ne várjuk meg vele, amíg szomjasak vagyunk.
Gyilkos sugarak
A nap nemcsak a meleggel, hanem az UV-sugárzással is komoly veszélyt jelent az emberi szervezet számára. Könnyebb elkerülni a tragédiát, ha tudjuk, miről is van szó, miért fontos a napkrém, a kalap és a napszemüveg. Az ultraviola (UV) sugárzás a napból érkező, az emberi szem számára láthatatlan fénytartomány, hullámhossz alapján három részre – A, B és C – osztják. Az UV-A csontképzést segítő jótékony hatása mellett hozzájárul a bőr öregedéséhez, és bőrrákot okozhat. Az UV-B sugaraknak köszönhető a bőr „barnulása”, és segíti a szervezetet a D-vitaminképzésben, ellenben ez a sugárzás felelős a leégésért és bőrrákot is okozhat. Az UV-C sugárzás lenne számunkra a legveszélyesebb, ez azonban nem jut el a földre, a légköri ózonról visszaverődik az űrbe.
A Föld légköre egyébként lényegesen megszűri az UV sugárzást, de hogy mégis milyen mennyiség jut el a felszínre, azt befolyásolja még a napsugarak beesési szöge és a felhőzet vastagsága is. A klimatikus viszonyokat figyelembe véve Magyarországon 10 fokos skálát alkalmaznak az UV-sugárzás mérésére, tőlünk délre haladva egyre nő a maximális érték, Török- vagy Görögországban például 13 vagy még magasabb fokolású skálát használnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat OMSZ öt kategóriát használ az UV-B sugárzás jelzésére: 0,1-2,9 között gyenge, 4,9-ig mérsékelt, 6,9-ig erős, 7,9-ig nagyon erős, 8 fölött pedig extrém mértékű a sugárzás.
Az OMSZ-nek egy nappal korábban figyelmeztetnie kell a lakosságot, ha a várható legmagasabb UV-B index elérheti a 7,5-ös riasztási határértéket, ami az ország területének legalább 50 százalékát érinti, és ez az állapot több órán keresztül várható. Az UV-riasztás mindig visszavonásig érvényes. Az emberi bőr színe genetikailag kódolt, a „barnulás”, a fokozott pigmenttermelés a szervezet önvédelmi reakciójának a jele.
A sötétebb bőr ugyan fokozottabb védelmet nyújt az UV sugárzás ellen, viszont a lebarnult emberek előzőleg már sok károsodás érte. A bőr pedig nem felejt: az élet során kapott UV sugarak hatása összegződik. A késői daganatos megbetegedések szempontjából a legnagyobb rizikót a gyermekkorban elszenvedett napégések jelentik. Esztétikai okból ezért nem biztos, hogy megéri a napon aszalódni.
Fotó: Bíró Angelika/MTI
Ruha, kalap, napszemüveg és krém
És nézzük akkor a gyakorlatot. A legtökéletesebb UV-védelem az, ha egyáltalán nem megyünk napra, de a legfontosabb az unásig ismételt szabály: 11 és 15 óra között védelem nélkül tilos a napon tartózkodni – a napsugarak nagy beesési szöge miatt ilyenkor a legerősebb a sugárzás. Ha mégis ki kell mozdulni, minél sötétebb és sűrűbb szabású ruhát vegyünk fel, mert azok jobban kiszűrik a sugarakat, mint a világos, lenge anyagok. Érdemes kalapot hordani, ami védi a fejet, és némileg az arcot és a szemet is.
Erős UV sugárzás esetén napszemüveg viselése erősen ajánlott, de csak ha jó minőségű. A pupilla fény hatására ugyanis normál esetben összeszűkül, így védekezik a káros sugarak ellen. A napszemüveg „védelmében” ugyanakkor kitágul, és ha nincs megfelelő UV-védelem a lencsén, a sugarak akadálytalanul jutnak el a szemfenékig. A tartósan erős sugárzásnak kitett szemekben gyakrabban keletkezik rosszindulatú rákos daganat, például az úgynevezett malignus melanóma. Ezenkívül szürkehályogot vagy makula degenerációt – a szemfenék meszesedése – okozhat.
Az is érthető, ha valaki nem akarja fekete burnuszban tölteni a nyarat, ekkor jönnek a különböző fényvédő krémek. Ezek faktorszáma az UV- B és -A sugárzás elleni védelem fokát jelenti, de egyetlen fényvédő krém sem nyújthat 100 százalékos védelmet. A kettes faktorszám az UV sugárzás 50 százalékát szűri ki, a hármas már 75-öt, majd ahogy emelkedik a faktorszám, úgy feleződik a bőrbe jutó káros sugarak aránya. Ezért 50-nél magasabb faktorszámot ma már nem is jeleznek a készítményeken.
