Belföld

Válságadót vet ki Orbán

A bankadóhoz hasonló módon megadóztatja a kormány a távközlési és energetikai cégeket, valamint a kiskereskedelmi láncokat. Novembertől az állam kevesebbet költ nyugdíjra, és eltörli vagy újratárgyalja a PPP-konstrukciókat. Orbán Viktor meglebbentette a fátylat második gazdasági akciótervén. Az adószakértő szerint a végén ezt a lakosság fizeti meg.

Újabb válságadókat vet ki a kormány, már idén – közölte Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén elmondott beszédében a budai Millenárison. A távközlési szektorban működő cégektől idén és a következő két évben 61, az energetikai cégektől 70, a kereskedelmi láncoktól pedig 30 milliárd forintot szed be a kormány – mondta a miniszterelnök, aki a kabinet terveit azzal indokolta, hogy most a jól menő cégeknek kell fizetniük, miután mindenki más már megtette ezt.

Felülvizsgálja a kormány a nyugdíjrendszer kiadásait: november elsejétől 2011. december 31-ig az állam nem fizet havonta 30 milliárd forintot a magánnyugdíjpénztári rendszer miatt.(Jelenleg az adózók jelentős része magánnyugdíj-pénztárakba fizeti a
nyugdíjjáruléka 25 százalékát, ez pedig forráshiányt jelent az állami
nyugdíjrendszernek.) Ezzel párhuzamosan újraszabályozza a nyugdíjrendszert – jelentette be a miniszterelnök.


Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Kudarc a PPP-konstrukció: a kabinet a meg nem kezdett együttműködéseket törli, a folyamatban lévőket pedig újratárgyalja – közölte Orbán Viktor.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem terveznek megszorításokat, s csodálkozott, hogy mintha az elemzők nem akarnák elhinni, hogy „azt mondjuk, amit gondolunk”. Nem cáfolta azonban a közszféra létszámcsökkentéséről szóló, sajtóban megjelent híreket, e témát nem érintette.

Szólt arról is, hogy a korábbi kormány egyhavi nyugdíjat, és a közszférában egyhavi fizetést vett el, s ez nem volt „arányos, tisztességes, igazságos”. Nem szólt viszont arról, hogy kormánya akár távlati célként is tervezné ezen juttatások visszaállítását.

Higgyük el, jó lesz!

Alig rezdült a forint

Nem befolyásolták érdemben Orbán Viktor bejelentései a forint árfolyamát. Délelőtt egy euróért 272,94 forintot adtak a bankközi devizapiacon, fizetőeszközünk árfolyama a beszéd elhangzása után néhány negyed órával 273,20/40 volt. Elmondhatjuk: a tőke bizalma nem rendült meg. A befektetőkre feltehetően jó hatás tett, hogy Orbán ismét hangsúlyozta: elkötelezett az idei 3,8, és a jövő évi 3 százalékos hiányt illetően.

A miniszterelnök szerint a jelenlegi állapot hanyatláshoz vezet, ezért változtatni kell.

Orbán Viktor azt mondta, kitörni csak új adórendszerrel lehet, amelynek eredménye lesz a foglalkoztatási és demográfiai fordulat.

A miniszterelnök beszélt az országra váró feladatokról is. „Magyarországnak két és fél hónap múlva bizonyítania kell, hogy tekintélyes ország.” – mondta Orbán Viktor, aki szerint az EU-elnökséget ki kell használni.

„Higgyük el, hogy nekünk van keresnivalónk az új világban.”

A kormányfő a második intézkedési terv részleteit hétfőn, a Parlamentben fejti ki.


A Tesco Tiltakozik



A hipermarketlánc a tervezett adóra reagáló közleményében azt írta: megérti és elfogadja, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll. Ugyanakkor elutasítják, hogy ez munkahelyteremtés és beruházások rovására tegye, a bevezetni kívánt adó révén. A cég úgy látja Magyarországnak a jelenlegi helyzetben éppen arra volna szüksége, hogy a külföldi befektetők bizalmát ne veszítse el.

A lakosság fizeti?

Összességében nem adócsökkentés, hanem adóátcsoportosítás történik a lakosságtól az extraprofitot termelő vállalkozások terhére – kommentálta Orbán bejelentését Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.

Ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat végül – ahogy a bankadót is – a lakosság fizeti majd meg, ugyanis ezek az adók árképző tényezők lesznek. Lehet, hogy az szja-csökkentés egy része ezen az ágon kerül majd vissza az államkasszába- húzta alá az adószakértő.

Nem nyugszanak bele

A magánnyugdíjpénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni a kormány őket tervezett intézkedésével szemben, amelyek az ötvenes éveket idéző, burkolt államosítást jelentenek – közölte a Stabilitás Pénztárszövetség. Az energiaszektor majd csak a részletek ismeretében alakítja ki álláspontját.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik