Jogi szempontból először el kell dönteni, veszélyes üzemnek minősül-e a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Nyilván igen, így ebben az esetben az üzemben tartó automatikusan felelős a katasztrófa következményeiért, kivéve akkor, ha azt elháríthatatlan külső ok idézte elő. Ilyen lehetne például, ha lebombáznák a gátat – kezdte a katasztrófa jogi aspektusainak értékelését Bátki Pál ügyvéd. Mivel a katasztrófa pontos oka egyelőre nem ismert, az ügyvéd – hangsúlyozottan találgatásként – elmondta, hogy a gátat esetleg megrongáló nagy esőzések külső oknak tűnnek, de nem elháríthatatlannak. Azt egyébként, hogy a katasztrófáért elháríthatatlan külső ok felelős, az üzemben tartónak kell bizonyítania.
Arra a kérdésünkre, hogy mire kell számítania az üzemben tartónak, az ügyvéd úgy válaszolt: mindenre. A kérdés csak az, hogy ebből mi elhárítható, mi nem a technika és a tudomány jelen állása szerint.
Ha a katasztrófa felelőse megvan, minden károsultnak egyénileg kell kártérítési pert indítania, attól függetlenül, mekkora kár érte: perelhetnek a halottak hozzátartozói, az ingatlantulajdonosok, a földtulajdonosok, sőt azok is például, akik az iszapömlés nyomán nem tudtak munkába menni – mondta el a Bátki Pál Ügyvédi Iroda tulajdonosa.
Jogrendszerünkben tömeges kereset indítására egyelőre nincs mód, vagyis arra nincs lehetőség, hogy egyetlen eljárást indítson az összes károsult. A megindított pereket viszont lehet egyesíteni – mondta az ügyvéd.
Ha a vállalat felelőssége egyértelmű lesz, a MAL vélhetően peren kívüli egyezségeket fog ajánlani a károsultaknak, már csak a cég imázsának mentése érdekében – kezdett kérésünkre esélylatolgatásba az ügyvéd. Az ugyanakkor nem valószínű, hogy nem minden igényt elismernek majd, mivel a cég vezetésének igazolnia kell, hogy a megfelelően képviseli a részvényesek érdekeit.
Elháríthatatlan?
A cég mai helyzetelemzése szerint a technológiai eljárás gondos betartása mellett sem észlelhette a természeti katasztrófa jeleit, vagy tehetett volna annak elhárítása érdekében – olvasható a MAL Zrt. keddi közleményében.
“A legutolsó, aznapi fizikai szemle, és az utolsó laboratóriumi résfalon belüli vízminta elemzése semmilyen előjelét nem mutatta a bekövetkezett katasztrófának” – áll a közleményben.
A cég szerint a katasztrófát az okozta, hogy a X. kazetta sarka az agyagos talapzaton megcsúszott, majd a tározó gátja átszakadt. Megjegyzik, hogy ez példa nélküli eset az úgynevezett Bayer-féle timföldgyártási eljárás történetében.
Kié a gyár?
Az Ajkai Timföldgyár a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdona; a céget honlapjának tanúsága szerint a társaságot magyar magánszemélyek alapították 1995-ben, az alumíniumipar privatizációjának megkezdésekor. A cégcsoportnak számos, az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozása van, így külföldi érdekeltségeket működtet Romániában, Boszniában és Németországban.
A MAL 40 százaléka Tolnay Lajos tulajdonában van, aki a Napi Gazdaság listája szerint a 21. leggazdagabb magyar, vagyonát a lap 23 milliárd forintra becsülte.
Az iszapömlés legfrissebb híreiről itt olvashat.
