Belföld

Ügynöktörvény – két szólamra

A kormány és az ellenzék is kész szembenézni a múlttal, ám a két oldal eltérően kezeli a kérdést. A Fidesz-MDF módosítaná a jelenlegi törvényt, míg az MSZP-SZDSZ egy teljesen új jogszabályt készítene.

A kormány és az ellenzék is elkészült tegnap azzal a törvényjavaslattal, amely jelentősen módosítaná az ügynöktörvényt és az átvilágítást. A Fidesz és az MDF alapjaiban változtatna az 1994-ben született jogszabályon, amelynek lényeges pontja az, hogy összeférhetetlenséget mondana ki az egykori titkos ügynökök, szigorúan titkos állományban dolgozó tisztek esetében. Az MSZP és az SZDSZ teljesen új jogszabályt készítene, kutathatóvá téve a III-as ügyosztály dokumentumait.

Mádlt nem tájékoztattákMádl Ferenc köztársasági elnök nem kapott tájékoztatást Medgyessy titkosszolgálati múltjáról a választások után pártvezetőkkel folytatott konzultációk során – jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke azután, hogy kérésére fogadta őt az államfő. Mádl Ferenc ezen a héten találkozik a parlamenti pártok vezetőivel, pénteken a kormányfővel, s utána alakítja ki álláspontját.

Fidesz-MDF – összeférhetetlenség

A Fidesz és az MDF frakciója közösen terjesztette a Ház elé az átvilágítási törvényt módosító javaslatát – jelentette be Pokorni Zoltán a Fidesz képviselőcsoportjának tanácskozása után. A javaslat legfontosabb pontja, hogy összeférhetetlenséget mond ki, hiszen az egykori titkos ügynökök, titkos állományban dolgozó tisztek nem láthatnak el közfeladatot, így Medgyessy Péter sem töltheti be a kormányfői posztot – véli Pokorni.

Az ellenőrzésnek az indítvány alapján ki kellene terjednie arra, hogy a vizsgált közéleti szereplők hivatásos – nyílt vagy szigorúan titkos – állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségénél, budapesti vagy megyei rendőrkapitányságok III-as osztályainál, illetve azok elődeinél. Ugyancsak ellenőriznék, hogy tagjai voltak-e a Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve elődje Központi vagy Politikai Bizottságának, voltak-e egy évnél hosszabb ideig függetlenített párttitkárok.

A javaslat a közélettel való szigorú összeférhetetlenséget mond ki az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, a kormány tagjai, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei, az általános ombudsman, helyettese, a kisebbségi, az adatvédelmi biztos, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, helyettesei, a legfőbb ügyész és helyettesei, az államtitkárok, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, alelnökei, a polgármesterek, főpolgármester, megyei közgyűlési elnökök, a Magyar Távirati Iroda első számú vezetője, igazgatói, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint a Duna Televízió elnökei és alelnökei esetében. A többi átvilágítandó esetében, amennyiben felszólításra nem mondanak le, nyilvánosságra hoznák múltjuk részleteit.

Ügynöktörvény – két szólamra 1MSZP – váljon kutathatóvá a múlt

Az MSZP-frakció által kidolgozott javaslat lényege, hogy a III/III és a III/IV valamennyi iratát hozzáférhetővé és kutathatóvá tennék a történeti hivatal alapjain létrehozandó szaklevéltárban. A hírszerzés, kémelhárítás, operatív technika csoportfőnökségek dokumentumai csak a közéleti szereplők átvilágításához szükséges mértékben lennének hozzáférhetőek. A “közéleti szereplők” közé az MSZP a parlament és a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezettek körét érti. Ha a koalíciónak nem sikerül megszereznie a házszabálytól való eltéréshez szükséges ellenzéki támogatást, a javaslatot csak ősszel tudja elfogadni a parlament.

Lendvai Ildikó frakcióvezető szerint a törvényjavaslatnak lehetőséget kell biztosítania “a múlttal való szembenézésre”, és meg kell szüntetnie azt a gyakorlatot, hogy “valódi vagy koholt tényekkel zsarolhatók legyenek a politikusok”. A törvényjavaslatnak elsősorban a közéleti személyekre kell vonatkoznia, és a szabályait olyan módon kell meghatározni, hogy a mai nemzetbiztonsági érdekek ne sérüljenek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik