A gazdaságosság nem lehet kizárólagos szempont. Van olyan eset, amikor jogszabályt is sérthet, ha a felek munkaszerződés helyett a megbízási vagy a vállalkozási szerződést választják.
Ráadásul ez a jelenség feltehetően erősödni fog, hiszen a Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásából adódó jogharmonizációs kötelezettségek következtében várhatóan szigorúbbá válnak a munkavállalókat védő szabályok – például a munkaidőre vonatkozóan.
Kinek kedvez a megbízási szerződés?
A megbízási szerződésre nem a munka törvénykönyve szigorú szabályai, hanem a polgári törvénykönyv jóval nagyobb szabadságot engedő rendelkezései vonatkoznak, ezektől a felek egyező akarattal el is térhetnek. A megbízással tehát ki lehet zárni a munkajognak többek között a munkaidőt, a munkabért, a túlmunkát, a felmondást szabályozó rendelkezéseit.
Kedvelt megoldás a megbízási szerződés azért is, mert jelentősen csökkennek az adminisztrációs terhek. Ráadásul a munkáltató fizethet kevesebbet is, mint a minimálbér, méghozzá a tb-járulékfizetés terhe nélkül.
A dolgozók általában azért egyeznek bele a megbízásos jogviszonyba, mert így költségeik elszámolása révén magasabb jövedelemhez juthatnak. Számolniuk kell azonban azzal, hogy így viszont kikerülnek a munka törvénykönyve védelme alól.
Nem lehet keverniA munkáltató napi 8 órában munkaszerződéssel foglalkoztatta dolgozóit, emellett pedig megbízási szerződést is kötött velük. A megbízottak ugyanazt a tevékenységet végezték, mint rendes munkaidejükben, díjazásuk pedig teljesítményüktől függött.
A munkaügyi ellenőrzés során a Felügyelőség ezt a megbízási szerződés alapján végzett munkát sima túlórának minősítette, és kötelezte a céget, hogy tartsa be a túlmunkára vonatkozó előírásokat. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a szerződés, amelyet a felek “megbízásnak” neveztek, valójában munkaszerződés, mert a dolgozók a munkát a munkáltató részletekbe menő utasításai szerint, azoknak alávetve voltak kötelesek végezni, továbbá mert a munkavégzés a cég székhelyén és munkaeszközeivel történt.
A bíróság azt is megállapította, hogy a megbízási szerződés célja a munka törvénykönyve kötelező túlmunkaszabályainak megkerülése volt. A szerződés színlelt szerződésnek és mint ilyen semmisnek minősült, amelyet valójában munkaszerződésnek kell tekinteni.
Hogyan határolható el egymástól a kettő?
A bírói gyakorlat több ízben is megállapította, hogy a jogviszony minősítése nem elnevezésétől, hanem a ténylegesen elvégzett munka jellegétől és persze a felek valódi akaratától függ. Annak eldöntésére, hogy egy adott foglalkoztatásra irányuló szerződés munka- vagy megbízási szerződés, a tartalmi elemeket, illetve a munka jellegét kell vizsgálnunk, különösen a következőket:
• A megbízási szerződés:Ennek alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízást pedig a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően teljesíteni. Ebben az esetben tehát egy meghatározott ügyre irányul a kötelezettségvállalás, a munkát ennek érdekében fejti ki a megbízott.
Egyértelműen megbízásról beszélhetünk, ha rövidebb időn át, nem meghatározott munkahelyen és munkaeszközzel, nem adott időbeosztásban kell végezni a feladatot, a megbízó nem ad részletekbe menő utasítást, és a feladat elvégzésekor egy összegben díjazza a munkát.
• A munkaszerződés: Munkaszerződés alapján a munkavállaló a munkáltatótól függőségben, annak szervezeti rendjébe tagozódva végzi a munkáját, nem a saját, hanem a munkáltató érdekkörében és kockázatára. A munkavégzés a munkáltató irányítása alatt, rendszeres díjazás ellenében folyik.
További különbségekA kétfajta jogviszony egyéb ismérveik tekintetében is eltér egymástól. Ha az alábbi elemek valamelyikével találkozunk a szerződésben, az jelentősen megkönnyíti annak eldöntését, hogy munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel állunk szemben.
•Megbízás alapján a megbízott más közreműködő személy segítségét is igénybe veheti, ha ehhez a megbízó hozzájárult vagy ez együttjár a megbízás jellegével. A munkaszerződésnél ez nem képzelhető el – nem küldhetünk be magunk helyett valaki mást a munkahelyünkre.
•A megbízott akár jogi személy is lehet (ilyenkor nyilván a jogi személy képviselője, tagja, alkalmazottja jár el). Munkaszerződést ellenben csak természetes személlyel köthet a munkáltató.
•A megbízás akár ingyenes is lehet, a munkaszerződés alapján végzett munkáért viszont kötelezően jár a munkabér.
•A felmondási szabályok tekintetében is jelentősen eltér a jogviszonyok e két fajtája. A megbízó azonnali hatállyal bármikor felmondhatja a szerződést, köteles azonban a megbízó által már elvállalt kötelezettségekért helytállni. A megbízott is bármikor felmondhatja a szerződést, olyan felmondási idővel, hogy a megbízó gondoskodni tudjon az ügy további intézéséről. A munkaszerződés felmondására a munka törvénykönyve szigorúbb előírásai vonatkoznak, a munkavállaló ezek alapján felmondási időre és végkielégítésre jogosult.
Semmiképpen nem köthető ennek megfelelően megbízási szerződés, hanem csakis munkaszerződés, amennyiben a foglalkoztatott hosszabb időn át, rendszeresen, részletes munkáltatói utasítások alapján, adott munkahelyen és munkaidőben, havi díjazás ellenében fejti ki tevékenységét.
A színlelt szerződés következményei
A nem megfelelő (színlelt) szerződés alapján történő foglalkoztatásnak egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során lehetnek kellemetlen következményei, illetve akkor, ha a dolgozó jogai védelmében bírósághoz fordul.
A munkaügyi ellenőrzést a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők végzik, előzetes bejelentés nélkül, akadályoztatásuk esetén akár a rendőrség igénybevételével. A felügyelő az iratok vizsgálata és a jelenlevők meghallgatása alapján adott esetben azt is megállapíthatja, hogy a felek által kötött megbízási szerződés valójában munkaszerződésnek minősül, azaz jogsértés történt. Ilyenkor munkaügyi bírságot is kiszabhat, melynek mértéke első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 ezer – 1 millió forint között, több jogszabályi rendelkezés megsértése vagy három éven belüli ismételt jogsértés esetén 50 ezer és 3 millió forint között lehet.
A bírság kiszabásakor a felügyelőség azt veszi figyelembe, milyen időtartamú volt a jogellenes állapot, milyen hátrányt okozott és hány munkavállalót érintett.
