Hatékonyabban

Míg tavaly a nehéz helyzetben lévő tejipari cégek nem óhajtották megadni pénzügyi adataikat a Dun & Bradstreet (D&B) vállalati toplistájának összeállításához, az idén több dohánycég és kiskereskedelmi lánc volt hasonlóan „szemérmes”. Pedig mindkét szektor szereplői – a rendelkezésre álló adatok alapján – jó eredményeket mutathatnak fel. A dohányszektor társaságainak elzárkózását indokolhatja, hogy mostanában két nagy szereplő – a Philip Morris és az Imperial Tobacco (Reemtsma) – is gyárbezárást jelentett be.

A kiskereskedelmi szektor a rendelkezésre álló adatok szerint jól teljesített tavaly, itt a kiélezett verseny miatti, hagyományosan erős félelem lehetett a hallgatás oka. Igaz, a többi szereplőt talán a Tesco látványos elhúzása zavarhatta: a kereskedelmi lánc 2003-as eredményeivel az ágazat legnagyobb játékosa lett, lehagyva a tavaly még közel azonos bevételt elérő Metrót. S míg a Tesco csaknem 28 százalékkal tudta följebb tornászni bevételét, utóbbi cégnél megrekedt a növekedés. „A kiskereskedelemben komoly koncentráció zajlott le tavaly, senki nem számolt a Tesco dinamikus bővülésével. A korábban igen korszerűnek számító Metro szemlátomást nem tudta eldönteni, hogy melyik szegmensre összpontosítson, s közben elment mellette az élet” – magyarázza az adatok láttán Turi Ferenc, a Capital Consulting Group ügyvezetője.

A D&B Százak Klubjának főbb mutatói, 2003.

ÉLBOLY ÉS LEMARADÓK. Míg a 2002-es évet a létszámcsökkentés és a költségek megnyirbálása jellemezte, ez tavaly megfordult, s a százas rangsor számaiból általános fellendülés olvasható ki. A lista összes vállalatának árbevétele a múlt évben 15 százalékkal emelkedett, s az árbevétel-arányos adózott eredmény 5,31 százalék volt, ami 0,65 százalékponttal magasabb, mint a bázisévben. Mindez arra utal, hogy a cégek lényegesen tudták növelni hatékonyságukat. Folytatódott viszont a már a korábban is megfigyelhető koncentráció, a mezőny „kettészakadása”. A 100 legnagyobb vállalat összes árbevételének felét az első 13 termelte meg. A következő 26 a forgalom negyedét adja, a negyedik negyedet pedig az utolsó 61 cég hozta össze. A „top 13″ dinamikusan, 20 százalékkal növelte árbevételét a dolgozói létszám kismértékű emelkedése mellett. Ami még szembetűnőbb, az élbolyban lévő cégek 56 százalékkal gyarapították üzemi eredményüket, ez tehát valós hatékonyságnövekedést takar. A jövőben várható, hogy a tendencia folytatódik, s az „óriások” még nagyobbak lesznek, hiszen e kör rendelkezik elegendő tőkével ahhoz, hogy lépést tartson a gazdasági folyamatokkal.

A középső 26 társaság 46 százalékkal javította eredményét 2002-höz képest, míg az alkalmazotti létszámuk stagnált. Az „utolsó 61″ cég viszont még az infláció mértékével sem tudta növelni árbevételét, drasztikusan (30 százalékkal) csökkent üzemi eredményük, adózás előtti nyereségük pedig a felére zsugorodott. Mindez súlyos hatékonyságromlásra, az alkalmazotti létszám átlagosan közel 10 százalékos csökkenése pedig üzemméret-szűkülésre utal. „Ezek középméretű, viszonylag felkészületlen cégek, közülük kerülhetnek ki azok, amelyeket esetleg negatívan érinthet az uniós csatlakozás” – véli Turi Ferenc.

KÜLPIACOK. A lista összes cégének exportárbevétele 28 százalékkal emelkedett 2003-ban. Ez is tükrözi a 2004 elején észlelt trendet, hogy három év után a magyar gazdaság ismét exportvezérelt pályára állt (Figyelő, 2004/11. szám). Nagymértékben tudták növelni kivitelüket az elektronikai és autóalkatrész-gyártók, mint például a Michelin Hungária, a GE, az IBM és a Sanmina. „Az exportáló cégek bő egyharmada a külpiacoktól függ, ezek többnyire multik. Nem mindegy, hogy a magyar gazdaságpolitika milyen környezetet teremt ezeknek” – figyelmeztet Czakó Erzsébet, a Közgáz vállalatgazdaság-tan tanszékénék vezetője. A magyar társaságok közül a Mol is erőteljes exportnövekedést produkált, s a külpiacoktól függ a Richter és a Dunaferr bevétele is.

„A Mol több mutató szerint is jól muzsikált” – húzza alá Czakó Erzsébet. Az olajcég ismét a D&B százas listájának első helyét foglalja el, s most az adózott eredmény rangsorát is vezeti, míg tavaly itt csupán az ötödik volt. A magyar óriás jól érzékelte, hogy a helyi piac beszűkülése után akvizíciókkal kell biztosítania a növekedést, s a Slovnaft és az INA megvásárlása pár évre elegendő terjeszkedési lehetőséget ad a régióban. Az olajipar egyébként is „sikerágazat”: közel 50 százalékkal növelték bevételüket az abban tevékenykedő társaságok.

Kisebb létszámbővülés történt az elektronikai alkatrészgyártó cégeknél. „Érzékelhető, hogy több vállalat hazánk uniós tagságára várva telepítette ide a termelést. Ha tudunk vonzó jövőképet adni, ezek a gyártók hajlandóak itt maradni, és komoly növekedési lehetőségek álnak előttük, ellenkező esetben viszont áttelepülnek Kelet-Európába”– jegyzi meg Turi Ferenc.

Továbbra is jól ment a gyógyszeripari társaságoknak. Az egyik nagy ugrást végrehajtó játékos, a 73. helyről a 46. pozícióra előretörő Biogal is közülük került ki. A 10 százalék feletti árbevétel-arányos adózott eredményt felmutató 13 vállalat között három gyógyszercég is található: a Richter, a Chinoin és az Egis jutott be eme elit klubba. Az iparág társaságai összesen 23 százalékkal tudták javítani üzemi eredményüket, 27 százalékos bevétel-növekedés mellett. Kérdés, a gyógyszerárakba való jelenlegi állami beavatkozás mennyire rontja majd e társaságok jövedelmezőségét.

A klubról A Dun & Bradstreet Hungária Kft. évek óta állítja össze a 100 legnagyobb árbevételű magyar vállalkozás listáját a cégek által megadott adatokból. Míg tavaly 35 milliárd, az idén 39 milliárd fölötti árbevétellel lehetett bekerülni a D&B Százak Klubjába. Valószínűleg szerepelne a listán a Csemege-Match Kereskedelmi Rt., az IBM Storage Kft., a Ford Motor Hungária Kft., a Sanyo Hungary Kft., a Friesland Hungaria Rt., az Auchan Magyarország Kft., a Lear Corporation Hungary Kft., a Neusiedler-Szolnok Papírgyár Rt., a Hungarotabak-tobaccoland Dohányértékesítő Rt., a Temic Telefunken Microelectronic Hungary Kft. és a Procter & Gamble Magyarország Kkt., e cégek azonban lapzártáig nem közöltek adatokat.

VÉDETT VÁLLALATOK. Szintén jó eredményeket produkált a közszolgáltató szektor, amely forgalmának 31 százalékos emelkedése mellett 32 százalékkal növelte üzemi eredményét. Ennek magyarázata lehet az iparág védettsége: a költségek még nem érték el az uniós szintet, a bevételek biztosak, s egyelőre komoly verseny sem indult be. E szektorban is jellemző a koncentráció, mint például a 21. helyről a 10. pozícióra ugró E.On vállalatfelvásárlásai. A gázpiac idei liberalizációja, illetve az árampiac további nyitása hosszabb távon csökkentheti az ágazat jövedelmezőségét.

Élesedik viszont a verseny a távközlési piacon. A D&B-toplistán az egyik legnagyobb ugrást a tavaly még 78., az idén már 47. Vodafone mutatta be. Noha az iparág messze a legnagyobb, 19 százalékos átlagos árbevétel-arányos adózott eredménnyel dicsekedhet, ez még részben a korábbi túlszabályozott piac utóhatása. Turi Ferenc drasztikus csökkenést prognosztizál 2004-re. A piac lényeges bővülése nem várható, az új belépők csak elvisznek ügyfeleket a régi szereplőktől. Vélhetően Magyarország is ahhoz a fejlettebb országokban kialakult állapothoz fog közelíteni, amikor a beszélgetést már szinte „ingyen adják”, s csak az adattovábbításért kell fizetni a szolgáltatóknak.

Szomorú viszont az állami vállalatok „csoportképe”. Az árbevétel enyhe bővülése mellett üzemi eredményük 46 százalékkal esett vissza 2002-höz képest. A Máv, a Malév és a BKV együtt 70 milliárd forint veszteséget produkált. Mindez arra utal, hogy ez a szektor vészesen lemaradt a versenyben. Több mutatóban – mint a saját tőke változása vagy az eszközarányos adózott eredmény – is hátul kullognak rajtuk kívül azok a társaságok, amelyeknek nehéz helyzete közismert: ilyenek az IBM, a Bábolna, a Wallis-csoport és a NABI. A Vegyépszer 17. helyről a 63. pozícióra történt zuhanása pedig a politikai kurzusváltással értelmezhető.