Egyszerre kell szólnunk a 19 éves joghallgatónak és a 49 éves fejőnőnek. Ezzel a mondattal jellemezte a zenék kiválasztásának nehézségét lapunknak még 2005-ben Buza Sándor, a Danubius Rádió akkori programigazgatója. A három évvel ezelőtti cikkben kitért arra is, hogy új reggeli műsorral próbálnak fogást találni a konkurens Bumerángon.
A fenti dilemmákról a Danubius elmúlt öt évében gyakorlatilag bármelyik aktuális vezetővel elbeszélgethettünk volna, hisz a rádió jó pár éve ugyanazzal a problémával küzd, amit úgy hívnak, hogy Sláger Rádió.
Jobb horog, bal horog
A két országos kereskedelmi adó között sokáig békés status quo volt: a Slágert az idősebbek, a Danubiust a fiatalabbak hallgatták. Az első ütést azzal vitte be ellenfelének a Sláger, hogy befogadta a rádiós morning show-t Magyarországon megteremtő Boros–Bochkor párost.
A másodikat pedig akkor, amikor 2003-ban a nosztalgiarádiós imázst feladva úgy nyitott a fiatalabb hallgatók felé, hogy az idősebb rajongóit is meg tudta tartani. A Danubiusnak láthatóan mindig volt B terve az adott helyzetre, és rendszeresen előrántottak valamit a kalapból, azonban – a Sláger legnagyobb örömére – gyakran mellényúltak.
Segéderők
Fischer András (43)
A Külkereskedelmi Főiskolát végzett Fischer stílszerűen külkereskedőként kezdte a pályáját a Transelektrónál. 1988-tól öt éven át a Magyar Hitelbanknál előbb tanácsadó, majd a marketingfőosztály vezetője lett. A médiába 1993-ban csöppent a Népszabadság hirdetési igazgatójaként, 1996-tól egy évig a Figyelő Rt.-nél is ellátta ugyanezt a munkát. A Danubiushoz 1997 végén csatlakozott, ahol előbb kereskedelmi és marketingigazgatóként, később vezérigazgatóként dolgozott. 2004-ben három kollégájával együtt átigazolt a Magyar Televízióhoz, ahol két évig volt üzlet- és termékfejlesztési igazgató. Jelenleg az Origo Zrt. vezérigazgatója és a Danubius Rádió igazgatósági tagja.
Ebben hozhat változást, hogy a közelmúltban két „öreg róka” csatlakozott a rádió vezetéséhez. Fischer András korábbi vezérigazgató még az év elején, László Géza, az Antenna Hungária Zrt. volt első embere pedig a nyáron lett igazgatósági tag a cégben. A két szakember a hivatalos álláspont szerint az operatív irányításban nem vesz részt, Fischer elsősorban a marketing, az értékesítés és a B2B kommunikáció terén segíti a csapatot tanácsaival, László Géza tapasztalatára pedig elsősorban a rádiós digitalizációval kapcsolatban számítanak a cégnél.
Öt éve az első
Szükség is lesz ezekre a tanácsokra, ugyanis a Sláger komoly előnyre tett szert. A 15 évnél idősebb lakosság körében – share tekintetében – gyakorlatilag már öt éve vezet a rivális. A 18–49 évesek körében 2007 második fél évéig fej fej mellett haladt a két rádió, utána viszont itt is sikerült erősítenie a Slágernek. Kedvező jel lehet a Danubius számára, hogy az utóbbi időben ebben a korosztályban megállni látszik a csökkenés.
„A Danubius teremtette meg itthon a kereskedelmi rádió fogalmát, sokáig versenytárs nélkül működött, így könnyű volt egységes arculatot kialakítania” – említi Bartucz László, a Danubius vezérigazgatója, aki szerint az elmúlt években a sok változás, koncepcióváltás miatt ez az egységes márkakép megbomlott.
Ezen kell most javítaniuk. Ennek keretében fiatalosabb, pörgősebb zenéket adnak, és a meglehetősen széles „joghallgató-fejőnő korosztályon” belül is a 20–35 év közötti városi hallgatókra, azon belül is inkább a nőkre összpontosítanak.
Stabil helyzet
Bartucz elmondása szerint napközben több olyan műsorsáv is van, ahol fej fej mellett haladnak a Slágerrel, de például a Jáksó Hot 20 műsoridejében egyértelműen vezetnek. „Ebből következik, hogy nem feltétlenül kell megelőzni reggel a Bumerángot, elég, ha a Danubius Csili megerősödik, és akár újra miénk lehet a piacvezető szerep” – vázol fel egy optimista forgatókönyvet a vezérigazgató.
Bartucz a negatívumok között említi, hogy a közel hároméves danubiusos pályafutása alatt nem sikerült elérnie, hogy rádiós piaci összefogás jöjjön létre egy közös szervezet formájában. Ebben követendő példaként a Helyi Rádiók Országos Egyesületét említi. „Amikor idejöttem, meglehetősen nehéz anyagi helyzetben volt az adó, ám mostanra sikerült stabilan működő és folyamatosan profitot termelő céggé tenni. Tavaly, miközben a teljes piac csökkent, mi szinten tudtuk tartani az árbevételünket és a profitunkat” – említ egy pozitív momentumot Bartucz László.
Nincs lehetetlen
Fischer Andrást még 2007 őszén kereste meg az Accession Mezzanine Capital, amikor elhatározták, hogy megvásárolják a rádiót az Advent Internationaltől. „Körülnéztek a piacon, hogy ki tudná segíteni a munkájukat” – emlékszik vissza Fischer, aki még 2003-ból ismerte a céget, ugyanis anno a Mezzanine finanszírozta az előző tulajdonosváltást. „Ez érzelmi kérdés is nálam. Nem konkrétan a Danubius, hanem maga a rádiózás” – mondja az Origo Zrt. vezérigazgatója.
2004-ben Fischer András – az akkori marketingigazgatóval, Horváth Rékával együtt – hozta tető alá az első rádiós összefogással készült kutatást, az Igen?Rádió!-t. Ez utána több újabb változatot is megért, ám egy idő után kifulladt. Fischer szerint éppen egy ilyen piaci környezetben lenne szükség újra egy hasonló kutatásra.
Van esély a győzelemre
László Géza (45)
A közgazdászdiplomát szerzett szakember pályájának első öt évében maradt a campuson: tanársegédként dolgozott. A ’90-es évek első felében a Fidesz gazdasági szakértője is volt. A versenyszférába 1992-ben került, a Budapest Bank főmunkatársaként. Innen egy év után továbbállt, és az Investel Rt.-nél foglalkozott befektetésekkel, 1996-tól 1998-ig a Matáv Rt. stratégiai és üzletfejlestési igazgatójaként dolgozott. Ezután egy évig a CA-IB Értékpapír Rt.-nél vezette a pénzügyi tanácsadó üzletágat.Az Antenna Hungária elnök-vezérigazgatói posztját 1999 óta töltötte be. A távközlési cég operatív irányításából tavaly végén szállt ki, az idén áprilisban pedig az igazgatósági tagságáról is lemondott. Ősztől újra tanít egykori munkahelyén, a Közgázon és egyelőre nem szeretne ismét első számú, operatív vezető lenni.
„Ilyenkor minden olyan adat, amely pontosabb és tisztább képet mutat a piacról, muníciót adhatna a rádiósoknak, hogy több pénzt szedjenek össze a médiapiacon” – vélekedik a Danubius korábbi vezérigazgatója, aki szerint az adónak minden esélye megvan arra, hogy középtávon visszaszerezze a piacvezető pozíciót. A Bumerángot szerinte nem lehetetlen vállalkozás megverni, hiszen korábban a Buza, Gundel, Jakupcsek, később a Buza, Rákóczi, Winkler felállású csapattal is jobb eredményeket értek el, mint a konkurens műsor.
„Rögtön az első igazgatósági ülésen olyan kockázatkezelési témák is szóba kerültek, amelyek azért messze esnek a digitalizációtól” – említi László Géza, hogy nem kizárólag a digitális átállással kapcsolatos, hanem a vállalatvezetőként megszerzett tapasztalataival is segíteni tudja a rádiót.
A szakember szerint az, hogy az Antenna Hungária megnyerte a rádiós digitális hálózat üzemeltetésének a jogát (kapcsolódó cikkünk a 40. oldalon), lökést adhat az eddig csak cammogva haladó digitalizációnak. Más kérdés, hogy legalább hat-hét év kell, hogy igazán széles körben elterjedjen ez a technológia, addig viszont az analóg frekvenciákra is szükség lesz.
Döntő fordulat
Szükségnek szükség lenne az analógra, azonban mind a Danubius, mind a Sláger analóg műsorsugárzási jogosultsága lejár 2009 novemberében. Az ORTT-nek 14 hónappal korábban – tehát elvileg most szeptemberben – kellene kiírnia új pályázatot, erre azonban nem valószínű, hogy sor kerül. A digitális átállásról szóló törvény kapcsán ugyanis az Országgyűlés elfogadott egy olyan határozatot, amely szerint az ORTT 2008 végéig nem írhat ki új pályázatot. Azaz ezt leghamarabb január elején tehetik meg, amit így meglehetősen feszített ütemben kell majd lebonyolítani.
Bartucz László szerint ők készségesen részt vennének a digitalizáció felpörgetésében, pláne, hogy nélkülük nehéz lenne vonzóvá tenni a digitális rádiózást. Cserébe viszont az átmeneti időszakban szükségük lesz az analóg frekvenciára.
A Danubius jövőjének szempontjából érdekes kérdést vet fel, hogy a Mezzanine egy pénzügyi befektető, tehát előbb-utóbb az Adventhoz hasonlóan túl szeretne adni a rádión.
Eladnák a Danubiust?
Bartucz László szerint az eladást biztosan nem kapkodják el, hiszen jelenleg a hosszú távú értéknövelés a cél, s joggal számolhatnak azzal, hogy a jövőben emelkedik a cég értéke. Mindebből egyébként nagyjából kikalkulálható, hogy a Mezzanine-nak mikor lesz érdemes kiszállnia az üzletből. A legjobb áron akkor tudják értékesíteni a rádiót, amikor már aláírt szerződésük lesz az analóg frekvencia újabb öt-hat éves meghosszabbításáról, azaz leghamarabb jövő év végén.
