Nincs bizalom, nincs empátia, nincs konszenzus, nincs partnerség, erő van, ököljogállam.

A gyereket és a nagyit hagyják otthon.

Ha figyelemelterelésnek szánták, akkor a gyerek matek egyeséről egy igazgatói intővel sikerül elterelni a figyelmet.

Az anyukám mindig vett nekem csokit, mert azt hallotta, hogy attól okosabb leszek.

Kikúrtad őket, Amerika.

Szeretnék egy Lamborghinit / Eladnám a picsába.

Magam sem csesznék másra félmilliárdot el.

A Cink a reblogolás Molnár F. Árpádja. Jelentsen is ez bármit.

Akarsz tenni valamit azért, hogy megértsd a rezsid, vagy csak várod, hogy a sült galamb a szádba repüljön? Elmentél egy rezsilátóhoz? Ja, nem? Akkor meg ne csodálkozz!

Vannak, akik aggódnak az emberiség jövőjéért. Ezt a felvételt nekik küldöm.

Persze nem kell megijedni, majd mi irányítunk mindent a háttérből, te csak csinálod ezt a tisztességes vonalat, mi meg addig lopunk.

A maguk nyugdíját meg fizesse ki a Viktor vagy a Feri.

De a csacsi nem kapcsol időben, elhajtja a mi pohos fejhúsunkat, mint a magzatvizet, mire másnap egy busznyi, nem hülyülök, egy busznyi adóellenőr, finánc és zsernyák jelenik meg a telephelyen.

Kolbászosztásról, lehet, hogy én vagyok a hülye vagy a figyelmetlen, de nem hallottam.

Ellenszert keresnek. Megoldást. Pedig ötlet sincs. Terv sincs. Ember sincs hozzá.

Az egyik szerint 66, a másik szerint 62, egy harmadik szerint pedig 57 kg volt a súlya.

Idézzük fel tinédzserkorom egyik kedvenc kabaréját, amit annak idején kívülről tudtam, és talán többször néztem meg, mint a Mézga Család epizódjait.

Az utóbbi évek legdurvább onlinehirdetés-bakija!

Már gyakorlom is, ja, vi elsker dette landet, Du gamla, Du fria, Schutz und Trutze.