Az Európai Unió Bírósága szeptember 11-én bejelentette: Nagytanácsa másodfokon, jogerősen megsemmisítette a Paks II. atomerőműnek nyújtott támogatást jóváhagyó 2017-es bizottsági határozatot. Az indoklás szerint az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal a két új reaktor megépítésére irányuló szerződés közvetlen, nyílt pályázat nélküli odaítélése az orosz Roszatom leányvállalatának, a Nizhny Novgorod Engineeringnek.
A korábbi döntést Ausztria támadta meg, a keresetet az EU Törvényszéke 2022 novemberében elutasította, az Európai Bíróság fellebbezés alapján viszont most hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, valamint megsemmisítette az Európai Bizottság azon határozatát, amely jóváhagyta a Magyarország által a Paksi Atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztéséhez nyújtott támogatást. A döntés értelmében a bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a nyilvános pályázati eljárás nélküli odaítélés megfelel-e az uniós közbeszerzési előírásoknak – ha pedig megfelelt, azt a határozatban nem indokolták kellően.
Bóka János a bejelentést követően a Kormányinfón kiemelte, hogy a bíróság döntése nem arra vonatkozik, hogy a beruházás összhangban-e a közbeszerzési eljárásokkal, hanem arra, hogy ezt a kérdést nem vizsgálta kellően az Európai Bizottság. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter úgy véli,
a bizottságnak ugyanakkor minden segítséget megadnak a jogilag megfelelő határozathoz.
Régóta húzódó ügy
Az Európai Bíróság bejelentésére a bővítést a kezdetektől kritizáló két hazai szakmai szervezet, a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub Szakpolitikai Intézet azonnal reagált. Előbbi üdvözölte a döntést, és kiemelte: az ítélet következménye, hogy az Európai Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia a Paks II. kivitelezésért felelős Roszatomnak nyújtott állami támogatás jogszerűségét.
A Greenpeace-nél és az Energiaklubnál már 2014 júliusában arra jutottak, hogy Paks II. állami támogatása sokszorosan sérti az európai jogot, a beruházás pedig átláthatatlan, gazdaságilag és energetikailag kockázatos, valamint háttérbe szorítja az alternatív megoldásokat. Utóbbi később beadvánnyal fordult a bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához, a Greenpeace pedig levélben hívta fel az Európai Bizottság figyelmét a projektre.
2017-ben végül megszületett a jóváhagyás, Ausztria ezt 2018-ban támadta meg. Perger András, az Energiaklub energiaprogramjának vezetője a 24.hu-nak nyilatkozva emlékeztetett: Ausztria ellenzi az atomenergia felhasználását, ezért sok, az atomenergiának kedvező uniós döntést megtámad – Paks II. mellett a brit Hinkley Point C-t és az EU zöld taxonómiáját is.
Az Energiaklub által lapunknak megküldött állásfoglalásában azt írják, a bírósági döntés értelmében a beruházás folytatásához új eljárást kell lefolytatnia a bizottságnak, a közbeszerzés elmaradásának kérdését pedig ki kell vizsgálni. Az Energiaklub szerint ezzel alapjaiban kérdőjeleződött meg az évtizedes késésben levő, lényegében csak a munkagödörnél tartó, eredetileg 2025-re kitűzött, a 2014-es szerződésekben rögzített árhoz képest jelentős drágulást hozó beruházás jövője.
Az új erőmű megépítéséről államközi szerződés született, a Nizhny Novgorod Engineering verseny nélküli megbízása ennek része volt, az Európai Bíróság szerint a bizottság ezt nem vizsgálta ki kellő alapossággal. Az ítélet alapján azt kell most újra felmérni, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e az EU belső piacával az EU működéséről szóló szerződés (TFEU) 107–108. cikkei alapján.
A döntés szerint amennyiben az állami támogatás más uniós jogsértéssel is összefügg, például a közbeszerzési szabályok megsértésével, akkor a bizottság nem hagyhatja jóvá.
Komoly következmények
Az Energiaklubnál úgy látják, az ügy túlmutat a technikai részleteken, és valójában arról szól, hogy lehetnek-e fontosabbak egy tagállam kormányának üzleti érdekei az uniós jog előírásainál, különösen egy orosz hátterű, közpénzből finanszírozott projekt esetében. Az ítélet ráadásul nemcsak a paksi bővítés, hanem a tagállami energiaberuházások uniós megfelelőségének kérdését is újra a politikai napirendre emeli.
