Egy új, mintegy 2100 korábbi publikáció elemzésén alapuló összefoglaló tanulmány teljesen egyértelművé teszi, hogy az emberiség jelentős és pusztító hatást gyakorol a biodiverzitásra a bolygó minden táján – írja az IFLScience. A kutatók évtizedek óta gyűjtik a bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy miként befolyásoljuk a biológiai sokféleséget, a vizsgálatok azonban gyakran vegyes és vitatott eredményeket hoznak.
Ami külön problémás, hogy egészen mostanáig nem készült átfogó kiértékelés a témában. Ennek hátterében az áll, hogy a legtöbb tanulmány egyedi, például térbeli szempontokra vonatkozó adatokat gyűjt, ami megnehezítette az általános megállapításokat.
A Svájci Szövetségi Vízügyi Tudományos és Technológiai Intézet (Eawag) és a Zürichi Egyetem most példa nélküli és hiánypótló összefoglalót készítettek a kérdéskörről. A felülvizsgált publikációk révén közel 50 ezer, az emberi tevékenység által érintett helyszínt tudtak összevetni hasonló számú, fajunk által nem befolyásolt területtel.
A szakértők olyan páratlan adathalmazt hoztak létre, amely az összes főbb élőlénycsoportot és élőhelyet tartalmazza. Az információk az ökoszisztémákat érő öt legjelentősebb emberi terhelésre vonatkoznak, ezek a szennyezés, az éghajlatváltozás, az erőforrások kiaknázása, az invazív fajok és az élőhely-átalakítások, például az erdőirtás.
„Ez az egyik legnagyobb, a biológiai sokféleségre gyakorolt emberi hatásokról szóló szintézis, amelyet a világon valaha is végeztek” – mondta Florian Altermatt, a Zürichi Egyetem munkatársa és a csapat egyik vezetője.
Az adatok egyértelműen igazolják, hogy mind az öt emberi tényező a bolygón mindenhol, minden élőlénycsoportban és minden ökoszisztémában súlyosan hat a biodiverzitásra. A hatások által befolyásolt területeken átlagosan csaknem 20 százalékkal alacsonyabb volt a fajok száma, mint az érintetlen helyszíneken.
A problémák nemcsak a fajok pusztulásában érhetők tetten, hanem a fajközösségek összetételének megváltozásában is. Ebből a szempontból elsősorban a mikrobák és gombák körében figyeltek meg kiugró változásokat.
A biodiverzitás harmadik kulcsfontosságú szempontja a homogenitás, ez azt írja le, hogy mennyire hasonlóak a fajközösségek a különböző helyszíneken. Ebben a tekintetben vegyes hatásokat azonosítottak, ám a fajközösségek változatosságának növekedése sem feltétlenül pozitív, hiszen jelezhet pusztító folyamatokat.
A tanulmánynak két fő tanulsága van:
- egyrészt az eredmények azt mutatják, hogy a biológiai sokféleségben bekövetkező változásokat nem szabad csak a fajok számának változásán keresztül vizsgálni;
- másrészt pedig az adatok globális érvényességük miatt egészen rémisztőek.
Az eredmények értékes viszonyítási alapként szolgálhatnak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos jövőbeli vizsgálatok és természetvédelmi erőfeszítések számára.
