Egy friss tanulmány példátlan betekintést nyújt a jegesmedvebocsok rejtett életébe – írja az IFLScience. A kutatók GPS-es nyomkövető nyakörvek adatait kombinálták távvezérelt kamerákkal, hogy dokumentálják az állatok életének első néhány hónapját.
A kutatók közel tíz éven át gyűjtötték az információkat a norvégiai Svalbardon, azaz a Spitzbergákon.
Amikor egy nőstény közeledik a szüléshez, olyan odút alakít ki, amely hónapokra az ő és a születendő utódai otthonává válik. Dr. Louise Archer, a PBI munkatársa szerint az egyedek jellemzően ugyanarra a területre térnek vissza szülni.
Az anyamedve általában októberben vagy novemberben vonul el, a vemhesség meglehetősen rövid, nagyjából 60 napos, a bocsok december és január között jönnek világra. Születésük után rendkívül fejletlenek, mindössze 600 grammosak, szinte szőrtelenek és vakok, ezért anyjukra vannak utalva.
Archer szerint az emberi hatások növekedésével egyre fontosabbá válik ezen kritikus életszakasz megismerése. A kutató abban bízik, hogy a hasonló vizsgálatokkal fokozhatják a védelmi stratégiák hatékonyságát.
A jegesmedvék üregeit igen nehéz tanulmányozni, mivel beleolvadnak a havas és jeges tájba. A legújabb technológia ugyanakkor lehetővé teszi, hogy zavarás nélkül kövessék nyomon az állatokat.
Archer szerint az egyik legérdekesebb a családok változatossága volt. A megfigyelés során kiderült, hogy az állatok különböző módokon bújnak elő, változatos időt töltenek az odún kívül, mielőtt visszamennének, és más-más periódusokban hagyják ott végleg az üreget. Volt olyan család, amely két nap után továbbállt, míg egy másik egy hónapig maradt.
A szakértők következő célja annak megértése, hogy milyen tényezők állnak ezen sokféleség hátterében.
