Már 2027-ben eljöhet az Északi-sarkvidék első jégmentes napja egy új tanulmány szerint. Ez pedig jelentős hatással lehet az ökoszisztémánkra és bolygónk időjárására is – derül ki a Coloradói Egyetem közleményéből.
Az Arktiszon található tengeri jégtakaró az egyre melegedő éghajlat miatt minden évtizedben több mint 12 százalékkal csökken. A térséget 1979 és 1992 között átlagosan 6,85 millió négyzetkilométernyi jég fedte, idén azonban volt olyan nap is, amikor ez a szám csak 4,28 millió volt.
A trendeket figyelembe véve a kutatók számos szimulációt futtattak le a sarkvidék jövőjéről, amelyek meglehetősen baljós képet festettek.
Az Északi-sarkvidék akkor nevezhető jégmentesnek, amikor a Jeges-tengeren található jég nem éri el az 1 millió négyzetkilométert. Az első ilyen nap még a pozitívabb szcenáriók szerint is elkerülhetetlenül eljön a közeljövőben, a legtöbb szimuláció 9–20 év múlvára várja, még akkor is, ha az emberiség jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Alexandra Jahn éghajlatkutató szerint az első jégmentes arktiszi napnak nem lesz drámai hatása, azonban jól megmutatja majd, hogy az emberiség alapjaiban változtatta meg a természetet. Hosszú távon a jégmentes napoknak azonban kifejezetten negatív hatásai lehetnek. A Jeges-tengert borító jégtakaró ugyanis visszaveri a napsugarak egy részét a világűrbe, ezzel az egész bolygót hűtve.
A jég védelme nélkül az óceán több napsugárzásból származó hőt nyelne el, ez pedig az Északi-sarkvidék és az egész Föld hőmérsékletének növekedésével járna. Az Arktisz felmelegedése ráadásul megváltoztathatja a szél- és tengeráramlatokat, ami pedig szélsőséges időjárási jelenségeket okozhat.
