Tudomány zöldövezet

Kísérteties állatfajt fedeztek fel az óceán mélyén

MBARI
MBARI

Egy friss tanulmányban a szakértők egy különös, a tenger sötét mélyén élő csupasz kopoltyús csigát mutatnak be – írja a ScienceAlert. A biolumineszcens, ragyogásra képes állatot a Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) munkatársai figyelték meg.

A Bathydevius caudactylus igazán különleges a csupasz kopoltyús csigák között: nem a sekély vizekben vagy a tengerfenéken él, hanem több mint 2200 méterrel a Csendes-óceán felszíne alatt, a nyílt tengerben, az úgynevezett batipelágikus zónában. Bruce Robison, az MBARI kutatója szerint az állat felfedezése a fenéktől vagy a sekély víztől távol nagyon meglepő volt.

A csigák közé tartozó csupasz kopoltyús csigák a puhatestűek legérdekesebb megjelenésű képviselői közé tartoznak. Az érintett fajok gyakran élénk színűek, mintásak, és díszes függelék ékesíti őket. A csupasz kopoltyús csigák sokszor zátonyoknál élnek, ahol korallokat, algákat, szivacsokat, anemónákat, medúzákat vagy akár saját rokonaikat fogyasztják.

Igen sokfélék és sokoldalúak, de eddig úgy hitték, hogy a batipelágikus zónában nincsenek jelen, egészen addig, amíg a MBARI szakértői fel nem fedezték az új fajt. Az állatot egy távirányítású robot segítségével észlelték 2614 méteres mélységben.

A példány bizonyos vonásaiban rokonaira emlékeztetett, de nagy, csuklyaszerű testrésze is volt. Rojtos farka olyannak tűnt, mintha ujjak hullámoznának az áramlatban, áttetsző bőrén át láthatóan voltak rózsaszínek belső szervei.

Amikor a robot közeledett, az állat fenyegetve érezhette magát, mert elkezdett izzani.

A szakértők szerint a viselkedés védekezőnek tűnt, az egyed farkánál lévő egyik ínszál folyamatosan világított, forgott, majd levált, hasonlóan ahhoz, ahogy a kisebb gyíkok farkuk elhagyásával próbálják elterelni a ragadozók figyelmét.

A kutatók 2000 és 2021 között összesen 157 példánnyal találkoztak, 32-t részletesen tanulmányoztak, 18-at pedig be is gyűjtöttek. A genomelemzés megerősítette, hogy a faj egy csupasz kopoltyús csiga, de az is kiderült, hogy jelentősen eltér rokonaitól, és egy korábban ismeretlen családba tartozik.

Robison szerint a felfedezés legizgalmasabb aspektusa, hogy az eddigi legrészletesebb, az anatómiára, a légzésre, a biolumineszcenciára, a szaporodásra, a táplálkozásra, a genetikára és a viselkedésre is kitérő leírást tudták adni egy teljesen új, mélytengeri faj esetében. Mint kiderült, az állat csuklyáját zsákmányszerzésre, rákfélék elejtésére használja.

A többi csupasz kopoltyús csigával ellentétben nincs nyelvszerű függeléke, ehelyett a csuklya hátsó részén lévő száján keresztül nyeli le a táplálékot. Ugyan ismert két másik faj is, amely hasonlóan táplálkozik, ám ezek genetikailag igen messze állnak a most bemutatott állattól.

A faj egyébként rokonaihoz hasonlóan hímnős, egy alkalommal pedig 2755 méteres mélységben sikerült dokumentálni, ahogy két egyed a tengerfenéken rakja le tojásait. Más példányokat is láttak hasonló módon a tengerfenékhez tapadva, akár 4009 méteres mélységben is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik