Bécs rendre dobogós helyen végez a világ legélhetőbb városainak ranglistáján, nem véletlenül: az osztrák fővárost régóta stabilitás, kiváló egészségügyi ellátás, tanulási lehetőségek, infrastruktúra, pezsgő kultúra és megfontolt környezetvédelmi innovációk jellemzik.
Hogy csökkentsék Bécs hozzájárulását a klímaváltozáshoz, illetve felkészítsék a települést az új kihívásokra, a döntéshozók ambiciózus terveket dolgoztak ki. A 24.hu korábbi látogatásai során nemcsak a helyi klímacélokat ismerhettük meg, hanem konkrét zöld projekteket is felkerestünk, ezekről itt és itt írtunk részletesebben.
A törekvések lényege dióhéjban: 2040-re a város karbonsemlegessé akar válni, ehhez az épületek energiahatékonyságától a közlekedés és az építőipar kizöldítésén át az alternatív energiaforrások széleskörű bevezetéséig számos stratégiát alkalmaznának. Bécs és Budapest számos szempontból hasonló tulajdonságokkal bír – a belvárosi épületek jelentős része például egyidős és közel azonos struktúrájú –, ám az osztrák főváros klímavédelmi szempontból jóval előttünk jár, az osztrák elképzelések és tapasztalatok magyar szemmel különösen értékesek lehetnek.
A közelmúltban Bécs városának meghívásából ismét ellátogattunk az osztrák fővárosba, hogy a helyszínen ismerkedjünk meg a település mitigációs és adaptációs ötleteivel, legfőképp azzal, hogy a klímavédelem miként fonódik össze az életszínvonal javításával, valamint a városvezetés miként próbálja bevonni a lakosságot a stratégiák megvalósításába.
Alapjaiban kell átformálni a várost
Az éghajlati átalakulás Bécsben is egyre inkább megmutatja az erejét, és ezt a lakosság immár a saját bőrén érzi: nő a hőségnapok száma, gyakoribbak és hevesebbek a viharok, az áradások, miközben az aszályos időszakok kockázata is emelkedik. A városi hősziget következtében a nyári hónapokban a meleg különösen veszélyes – leginkább az idősekre, gyermekekre és alapbetegségben küzdőkre nézve –, az ipari forradalom kezdete óta a város éves átlaghőmérséklete közel 2 Celsius-fokkal nőtt.
Mindez azt jelenti, hogy Bécsnek alapjaiban kell megváltoznia, amennyiben a jövőben is példát akar mutatni élhetőségből. A környezeti átalakulás hatásait csak bonyolítja, hogy a manapság mintegy 2 millió lelkes város népességszáma az elmúlt években ugrásszerűen emelkedett, ami rengeteg társadalmi kihívást vont maga után, a lakhatás például – Budapesthez hasonlóan – különösen problémás kérdés.
A zöld átállás érdekében már most jelentős, városszintű projektek zajlanak, a teljesség igénye nélkül az esernyőprogramként szolgáló okosváros és klímastratégia keretében
- 2040-re kivezetnék a város fűtési infrastruktúrájából az éghajlati, gazdasági és külpolitikai szempontból egyaránt bajos gázt,
- zöld módon bővítenék a meglévő, világviszonylatban is hatalmas távfűtési rendszert,
- széles körben támogatnák a szél-, nap- és geotermikus energia használatát,
- hőszivattyúkkal, napkollektorokkal, hőszigeteléssel és egyéb technológiákkal korszerűsítenék az épületeket,
- új zöldterületeket alakítanának ki, és elősegítenék a természet, így a folyók helyreállítását,
- tovább csökkentenék az autóforgalmat,
- és úgynevezett 15 perces várossá formálnák a települést, ahol a lakók számára minden fontos helyszín – lakóhely, munkahely, bevásárlóközpont, iskola, szórakozás stb. – rövid idő alatt, gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel elérhető.
Az ötletek kivitelezése már nagyban zajlik: az önkormányzat támogatásával immár száz lakóépület-felújítási projekt valósult meg különböző energiahatékonysági megoldásokkal, a csapadék elvezetése érdekében elkezdték korszerűsíteni a csatornahálózatot, és még a városi szennyvíztisztító-telep is bekapcsolódott a klímamérleg javításába a hulladékvízből kinyert zöld gáz hasznosításával.
A városvezetés úgy látja, napjainkra technikailag minden adott az átálláshoz, a megvalósítás pedig valójában társadalmi-politikai kérdés. Éppen ezért válik megkerülhetetlen tényezővé a lakosság, a Bécsben működő vállalkozások és más érintettek bevonása és meggyőzése.
Az embereket is érdekelté kell tenni
2024-ben a nyugati világban alig akad olyan politikus és választópolgár, aki legalább bizonyos mértékig ne érezné szükségét a klímaváltozás elleni fellépésnek. Csakhogy a rövid távú érdekek gyakran felülírják azon lépéseket, amelyek hosszú távon segítséget nyújtanának a felmelegedéssel szemben.
Elég a koronavírus-világjárvány alatti zöld hurráoptimizmusra gondolni: sok szakértő abban bízott, hogy a leállások tökéletes lehetőséget teremtenek a gazdaság fenntarthatóbbá tételére, ám a pandémia után a világ a gyors megoldást, a business as usualhez való visszatérést választotta. Általánosságban elmondható, hogy a zöld beruházások például jellemzően egyszeri, komoly költségeket jelentenek, a fosszilisokról való teljes lemondás gyökeres változásokat hozna a meglévő gazdaságban, a közúti forgalom mérséklése pedig komoly felháborodást váltana ki az autóstársadalomban.
Az osztrák fővárosban a kulcs az érdekeltté tétel, a minél szélesebb társadalmi réteg bevonása. „Bécsben az a küldetésünk, hogy a település továbbra is a világ legmagasabb színvonalú városa maradjon, erre szolgál a társadalmi és ökológiai átállás.
Nincs olyan programunk, még az energetikában sem, amely ne szolgálná az életminőség javítását
– mondta Jürgen Czernohorszky, az Ausztria Szociáldemokrata Pártjának (SPÖ) politikusa és Bécs klímavédelemért, a környezetvédelemért és a demokráciáért felelős tanácsosa a sajtó számára rendezett háttérbeszélgetésen.
A döntéshozók célja, hogy a város ökológiai lábnyomának csökkentését és alkalmazkodó képességének növelését az önkormányzat, a lakosság és a magánszektor együttműködésében, az életminőséget közvetlenül javító módon valósítsák meg, ezzel teremtve motivációt a mihamarabbi cselekvésre. „Az elmúlt évben számos demokrácia-innovációval álltunk elő, ezek közé tartozik a klímacsapat, amely a közös alkotás programja” – tette hozzá Czernohorszky.
Az igazi fővárosi lakógyűlés
A 2022-ben elindított Vienna Climate Team (Bécs Klímacsapat) feladata, hogy a helyiek bevonásával, a projektek elejétől a végéig átlátható módon javítsa az egyes városrészek éghajlati viszonyait. A polgárok az ötleteléstől a döntéshozatalon át a megvalósításig mindenből kivehetik a részüket, ami magyar szemmel nézve egészen elképesztő szintű elkötelezettséget, átláthatóságot és demokratikus megközelítést jelent.
A programmal három célunk van: a rendszerszintű klímavédelem, a demokrácia és a társadalmi igazságosság erősítése, valamint az együttműködésen alapuló kormányzati innováció előmozdítása
– mondta Wencke Hertzsch, a Vienna Climate Team munkatársa a sajtó képviselőinek.
A civil ötletgazdák szakértőkkel közösen dolgozzák ki a projekteket, majd az adott terület lakosaiból álló reprezentatív, sorsolással kialakított zsűri dönt a megvalósíthatóságról. Minden évben három-három kerületet vonnak be, a költségvetés az adott városrész lakosságszámától függ. Egy-egy projektre a város általános költségvetésből polgáronként nagyjából 20 euró (mintegy 8000 forint), összesen megközelítőleg 0,6–2,2 millió euró jut, a program éves költségvetése 6,5 millió euró.
A klímacsapat közel egyéves ciklusa több szakaszra tagolódik, tavasszal a kiválasztott városrészek lakói online, postai úton vagy a helyi akciónapokon személyesen nyújthatnak be javaslatokat. A Vienna Climate Team és az érintett kerületek oldalán minden szükséges információ elérhető és letölthető, de a fontosabb tudnivalókat a helyi nyomtatott sajtóban is közzéteszik, sok helyen pedig postával egyenesen házhoz viszik a kis, kitölthető ötletkártyákat.
Fontos, hogy a programban mindenki részt vehet, még az is, akinek egyébként nincs szavazati joga. A bécsi lakosságnak mintegy egyharmada idegen állampolgár, választójoguk így nincs, a városvezetés viszont lehetőségeiből adódóan a lehető legszélesebb társadalmi kört próbálja bevonni a döntéshozatalba.
Mindenféle ötletet szívesen fogadnak
Általánosságban elmondható, hogy a programban olyan megoldásokat keresnek, amelyek elősegítik az éghajlatbarát mobilitást, megújuló energiákat használnak, klímabaráttá teszik a közterületeket vagy támogatják a mindennapi fenntarthatóságot. Ezt leszámítva megkötés nincs, az ötletek tárháza lényegében kimeríthetetlen, ezt igazolja az a vaskos csomag, amely az úgynevezett inspirációkártyákat tartalmazza – ez az online és a Vienna Climate Teammel együttműködő helyi szervezeteknél elérhető pakk olyan elképzelt és valóságos projekteket sorakoztat fel, amelyekből ihletet meríthetnek a lakosok.
A kiválasztási folyamat második lépéseként, nyáron Bécs városának szakértői átvizsgálják a javaslatokat megvalósíthatóságuk és hatékonyságuk alapján, majd a következő szakaszban a projekteket az ötletgazdákkal együtt, dedikált workshopokon vázlatokká fejlesztik. Ezekből jönnek létre azok a komplexebben kidolgozott tervezetek, amelyekről már lehet érdemi döntést hozni.
Novemberben aztán az adott kerületben véletlenszerűen kiválasztott zsűri dönt a nyertesekről, hogy aztán a projekteket két éven belül meg is valósítják.
A megvalósítás 2023-ban vette kezdetét, a polgárok az első évben többek között új közösségi zöldterületekről, közösségi komposztálóról, illetve autóforgalom-csökkentésről döntöttek. 2024-re már a 23-ból kilenc kerület kapcsolódhatott be a programba, amelyet 2025-ben folytatnak majd.
Ingyen nyújtanak segítséget
A Vienna Climate Team kezdeményezése természetes csak kis szeletét adja Bécs jólétnövelő, klímabarát törekvéseinek. Az önkormányzat támogatásával folyamatosan zajlanak a zöldterület-fejlesztések, a lakossági és ipari napelem- és hőszivattyú-telepítések, valamint a hőszigetelő programok a köz-, a lakó- és az irodaépületeknél.
A hatékony beruházások érdekében a város több olyan szervezetet is elindított, amelyek a lakók és cégek számára biztosítanak tanácsadási szolgáltatást egy-egy projekt megkezdése előtt. Az ingyenesen, online, telefonon és személyesen is elérhető Hauskunft például olyan felújítási munkálatok megkezdése előtt nyújt segítséget, amelyek célzottan vagy részben dekarbonizációs célokat is szolgálnak.
„Havonta körülbelül 600 esetben adunk ingyenes, független tanácsot ingatlantulajdonosoknak, tervezőknek és ingatlankezelőknek” – nyilatkozta Aleksandra Piewald, a szervezet munkatársa. A csapat változatos képzettségű szakértőkből áll, az építészeti megoldásoktól a jogi kérdéseken át az energiapotenciál problémaköréig számos témát lefednek, belső rendszerükben többek között hőszivattyúk számára készített zajtérkép, valamint a város minden egyes épületének napenergia-potenciálját tartalmazó platform érhető el.
Hasonló tevékenységet folytat a városi Klíma- és Innovációs Ügynökség, amely főként a nagy lakóépület-tulajdonosokra és cégekre fókuszálva ad tanácsot, köti össze a különböző szereplőket a város fenntartható fejlesztésének érdekében. Az efféle szolgáltatások önkormányzati büdzséből működnek, a város oldaláról pedig teljesen logikus döntés, hogy tanácsadásuk, támogatásuk ingyenesen elérhető legyen mindenki számára, a zöld átálláshoz elvégre mindenkire szükség lesz.
