A közeljövőben egyre több, a Borishoz hasonló ciklon jöhet létre kora ősszel és késő nyáron a mediterrán térségben. Ezért első sorban a tengerek abnormális melegedése és a nyáron a légkörben felgyülemlő telítetlen vízgőz okolható – derül ki a Klímapolitikai Intézet elemzéséből.
Idén szeptemberben közel egy héten keresztül hullott nagy mennyiségű csapadék a Duna felső vízgyűjtőjére. Mindez a Boris névre keresztelt mediterrán ciklon hatására történt, amely Európa számos országában áradásokhoz vezetett. A legsúlyosabb helyzet Ausztriában alakult ki, ahol nagyobb területeken 300 milliméter fölötti csapadékot is regisztráltak, amelyhez erős vagy viharos északi szél is társult. Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek.
A kutatóintézet szerint a Boris önmagában nem volt rendkívüli: egy tipikus mediterrán ciklonról van szó, ezek pedig nagyon fontosak Közép-Európa, így hazánk csapadékellátásban is. Mediterrán ciklonok nélkül az évi csapadékmennyiség körülbelül 200-300 milliméterrel kevesebb lenne Magyarországon, a ma is ismert éghajlatunk, növény- és állatvilágunk, illetve mezőgazdaságunk teljesen más képet mutatna.
A Boris egy kora őszi ciklon volt, amelyet táplált a klímaváltozás miatt nyáron túlmelegedett Földközi-tenger, a szárazföld hője és a légkörben felhalmozódott telítetlen vízgőz. A másik problémát az okozta, hogy a ciklon „beragadt” és nem tudott észak felé mozogni, mivel tőlünk északra, nyugatra és keletre is anticiklonok helyezkedtek el, amelyek blokkolták a Boris haladását.
A klímaváltozás miatt nemcsak a Borishoz hasonló ciklonok lesznek egyre gyakoribbak, de erősebbek lesznek a blokkoló anticiklonok is nyaranta. Emiatt tovább nőhet késő nyáron a légkör vízgőztartama, amely többlet energiát biztosít a kora őszi ciklonoknak.
