A nagy moszkvai tűzvész, amely a város épületeinek kétharmadát elpusztította 212 éve, 1812. szeptember 14-én tört ki, néhány órával azután, hogy Napóleon serege bevonult a városba. A katasztrófa nagyobb csapást mért a francia hadvezérre, mint bármelyik ellensége – írja a Rubicon.
A lángok buktatták meg Napóleont
Napóleon abban bízott, hogy az orosz főváros elfoglalásával béketárgyalásokra kényszerítheti I. Sándor cárt. A lángok azonban felemésztették a megszálló sereg lakhatását biztosító épületeket, valamint Moszkva élelmiszer-tartalékait is, így a közeledő orosz tél és az éhező csapatok elégedetlensége következtében a hadvezér már októberben visszavonulásra kényszerült.
Az eset hozzájárult Napóleon végső, waterlooi vereségéhez is, ugyanis Franciaország a két esemény között eltelt kevesebb mint 3 év alatt nem tudta kiheverni az oroszországi veszteségeket.
Rejtély, mi okozhatta a tüzet
Máig vitatott, hogy pontosan mi is okozta a tüzet: egyes vélekedések szerint a moszkvai lakosok maguk kezdték a gyújtogatást, hogy saját otthonaik feláldozásával védjék meg hazájukat, a franciák között pedig az a szóbeszéd terjedt el, hogy a rombolást Fjodor Rosztopcsin parancsnok rendelte el.
A cár visszautasította a vádakat, az oroszok felelősségére pedig nincsen kézzel fogható bizonyíték. Lev Tolsztoj úgy vélte, a katasztrófa azért történhetett meg, mert a városból elmenekülő polgárok tűzhelyei őrizetlenül maradtak.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
