A Barbie sikerét az is jól mutatja, hogy fel sem merül, hogy e sorokat olyan is olvashatja, aki pusztán a névből nem tudja, miről van szó. Az viszont sokaknak meglepő lehet, hogy a szinte az amerikai életforma egyik szimbólumának számító Barbie voltaképpen egyfajta német–japán koprodukcióban jött létre.
A felnőtt baba
A híres baba megalkotásához az első ihletet az adta Ruth Handlernek, a Mattel játékgyár társalapítójának, hogy saját, Barbara nevű lányát figyelte, ahogy papírmasé babákkal játszik. Ekkoriban a gyermekeknek szánt játékbabák szinte kizárólag csecsemőket vagy kisgyerekeket formáztak, de Ruth meglepődve látta, hogy Barbara jobban élvezi, ha a babáit felnőtt szerepekbe helyezi.
Ez szöget ütött a fejébe, és amikor 1956-ban Németországban utazva meglátta az ott „Bild Lili” néven 1955 óta árult, alapvetően felnőtteknek szánt, de gyerekek körében is népszerűvé váló babát, rögtön úgy érezte, pont ilyesmire lenne szüksége. A Bild című lap egy képregénycsík-sorozatának egyik karakteréből külön életre kelő Lili egy fiatal, szőke „bombázót” mintázott, egy dolgozó, céltudatos fiatal nőt, aki azonban nem riad vissza attól sem, ha kinézetét és a férfiakat kell felhasználnia a céljai elérésére. Handler gyorsan vett három Lilit, majd hazatérve az egyiket a lányának adta, a másik kettőt felhasználva viszont a cég egyik tervezőjével láttak munkához.
Ma is ez a nap számít a baba „hivatalos” születésnapjának, majd a tömeggyártást Japánba kiszervezve 65 éve, 1959. szeptember 6-án kezdték árusítani.
Töretlen népszerűség
A „tinédzser divatmodell” meghatározással futó Barbie első változata zebracsíkos fürdőruhát viselt, és a védjegyévé váló, lófarokba összefogott haja szőke és barna verzióban is kapható volt. Miközben már az első évben 350 ezer darabot adtak el belőle, egyes szülők felháborodtak azon, hogy Barbie-nak igencsak jól kivehető mellei vannak, de a Mattel a baba ezen jellemzőjén nem változtatott, mivel ez fontos része volt Handler eredeti koncepciójának.
Nagyobb gondot okozott a cégnek, hogy a „Bild Lili” gyártója, a Greiner & Hausser nevű vállalkozás pert indított, némi joggal állítva, hogy a termékét szinte lemásolták. Az ügy végül peren kívüli megegyezéssel zárult, a Mattel közel 22 ezer dollárt fizetett a német cégnek. Mindez persze a Barbie-val játszó gyerekeket a legkevésbé sem érdekelte, és a baba továbbra is jól fogyott, részben a játékok esetében akkor forradalmi újdonságnak számító koncentrált televíziós reklámhadjárat hatására is.
A következő évtizedekben százmilliós nagyságrendben adtak el Barbie-t és persze számtalan kiegészítőjét előbb az Egyesült Államokban, majd szerte a világon. Az idők során az eredeti babán is több változtatást eszközöltek, ezek közül az első fontosabb az volt, amikor 1971-ben az oldalra néző, Barbie-nak kicsit rosszindulatú arckifejezést kölcsönző szemeket előre tekintőkre cserélték. Az utóbbi évtizedekben ugyan a korszellem meghaladta az 1950-es évek végén még némi jóindulattal haladónak is tekinthető eredeti koncepciót a női szerepek tekintetében, de a Barbie még ma is jól csengő márkanévnek számít, és ma is ott van a játékboltok polcain. Sőt, a 2023-as Barbie filmnek köszönhetően újra divatreneszánszát éli.
