Egy friss tanulmányban egy ritka, a naptevékenység és a Föld interakciójához kapcsolódó jelenséget mutatnak be – írja a Live Science. Az eredmények segíthetnek jobban megérteni a magnetoszférát és az űridőjárást.
Csillagunk töltött részecskéi napszélként folyamatosan bombázzák bolygónkat, az áramlatok úgy kavarognak a Föld mágneses mezeje, azaz a magnetoszféra körül, ahogy szél a sugárhajtású repülőgép vagy víz a hajó körül. Ez a folyamat a bolygó napfelőli oldalán ív, túlsó oldalán pedig szélzsákszerű formát alakít ki. A napszél változásai átalakítják a magnetoszféra szerkezetét és dinamikáját.
Li-Jen Chen, a NASA Goddard Űrközpont munkatársa és kollégái a közelmúltban egy koronakidobódás (CME) során fellépő ritka jelenséget dokumentáltak. A CME-k jellemzően gyorsabbak az Alfvén-sebességnél, vagyis annál a sebességnél, amellyel a vibráló mágneses mezővonalak a mágnesezett plazmán keresztül mozognak.
A 2023. április 24-i koronakidobódás nagyjából 2 órára zavarta meg a magnetoszférát. A kutatók a NASA Magnetospheric Multiscale Mission (MMS) adatai révén tudták felmérni, hogy pontosan mi történt.
Az MMS megfigyelte, hogy bár a CME alatt a napszél igen gyors volt, az Alfvén-sebesség még magasabb volt, ami ritkaság. Az anomália miatt a Föld körüli ív átmenetileg megszűnt, a csillagból érkező plazma és mágneses mező így közvetlenül kölcsönhatásba léphetett a magnetoszférával.
A struktúra autópályaként szállította a plazmát a két égitest között.
Az új eredmények segítenek megérteni, hogy miként alakulnak ki az Alfvén-szárnyak. Hasonló folyamat játszódhat le más, a Naprendszerben vagy a világegyetem egyéb régióiban lévő, mágnesesen aktív objektumok körül, így a Jupiter és a Ganymedes nevű holdja esetében.