A Manhattant és Brooklynt összekötő, 1822 méter hosszú hidat 1869-ben álmodta meg egy német származású mérnök, John Augustus Roebling. A mérnök újdonságot hozott a hídépítészetbe azzal, hogy a meglehetősen instabil és könnyen rongálódó függőhidakat acélkábelekkel akarta megerősíteni. Így épülhetett meg a Brooklyn-híd is – írja a Rubicon.hu. Az előmunkálatok közben azonban, 1869-ben halálos baleset érte az East Riveren, helyét fia, a szintén mérnök Washington Augustus Roebling vette át, a munka 1870. január 3-án indult.
Az építkezést a folyó fenekén kezdték a hídoszlopok lerakásával, ehhez a mederbe 14, illetve 24 méter mélyen fekvő, roppant tömegű keszonokat használtak, ahol a munkások embertelen körülmények között dolgoztak. A levegőtlenség és a keszonbetegség következtében rengetegen betegedtek meg, többen életüket is vesztették, ráadásul a kezdetleges kabinokban tüzek is pusztítottak. Idősebb Roeblinggel együtt
Ettől kezdve felesége, Emily vitte utasításait a Brooklyn-hidat építő munkások számára. Elkészültekor a Brooklyn híd volt a leghosszabb függőhíd a világon, melyet a világ nyolcadik csodájának is neveztek. Közben pedig elterjedt a rémhír, miszerint bármelyik pillanatban összeomolhat, amit még az 1883. május 24-i átadás sem tudott eloszlatni, amikor egy nap alatt 250 000 ember haladt át a hídon: május 30-án tömegpánik tört ki, mely 12 áldozatot követelt. A félelmeket 1884-ben oszlatta el végleg a Barnum Cirkusz tulajdonosa, aki elefántjaival vonult át az East River felett.
