Tudomány

Miért május 1-je a munka ünnepe?

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Véres események vezettek a majálisokig.

Az ipari forradalommal párhuzamosan vált egyre égetőbb problémává a munkások kiszolgáltatott helyzete és tarthatatlan életkörülményeik. Érdemi változás, szabályozás azonban sokáig nem történt, amikor 1817-ben a brit gyáros, Robert Owen a napi 10-14 órás munkaidő nyolc órára csökkentését javasolta, elképzelése még nem volt több utópiánál

Véres összecsapások

Sorozatos sztrájkok és tüntetések hatására Nagy-Britanniában a század közepére 10 órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de ez a felső határ csak az 1870-es évekre vált általánossá – áll a Múlt-kor.hu cikkében. Ausztráliában a kőművesek és építőmunkások 1856-ban harcolták ki a nyolc órás munkaidőt, az 1866-os I. Internacionálé pedig így fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján.

 

A XIX. század második felében az Egyesült Államokban is erősödtek a munkásmozgalmak, 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. Két nappal később, május 3-án a munkások összecsaptak a rendőrökkel, négy halálos áldozatot követelő sortűz dördült. Másnap a tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, ismét sortűz volt a válasz,

 a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze.

Szolidaritás és Munkás Szent József

Az óriási nemzetközi felháborodás nyomán a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek, 1889-ben pedig a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt, míg a II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a “munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

A múlt században aztán a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált, különösen a keleti blokkban. A kommunista rendszerek bukása után múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával számos helyen majálisokat rendeznek ilyenkor. Ez a nap katolikus ünnep is egyben, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére – XII. Pius pápa rendelte el 1955. május 1-jén Jézus nevelőatyjára emlékezve

Ajánlott videó

Olvasói sztorik