Esterházy János politikus 123 éve, 1901. március 14-én született. Ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki nem szavazta meg zsidók deportálásáról szóló törvényt, Szlovákiában mégis sokan máig fasiszta háborús bűnösként tartják számon – írja a Rubicon.
Az üldözöttek képviselője
A mai Szlovákia területén, Nyitraújlakon látott napvilágot, már gyermekkorában megtanul szlovákul. Politikai pályára azután lépett, hogy a csehszlovák földreform miatt nehéz anyagi helyzetbe került családja. 1932-re már a magyar kisebbség egyik vezéralakjává vált, az 1935-ös parlamenti választásokon Kassán képviselői mandátumot szerzett a prágai nemzetgyűlésbe.
Politikusként a szlovákiai magyarság pártok feletti összefogásának lehetőségeit hirdette, a magyar kisebbség érdekeit tartotta szem előtt és a igazságtalanságok ellen küzdött. A második világháború kirobbanása után minden üldözött mellett kiállt:
1942. május 15-én, a szlovák parlament egyetlen olyan képviselője volt, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. Tiltakozott az elnyomás, a diktatúrák és Magyarország 1944-es hitleri megszállása ellen.
Évtizedes szenvedések
Kijelentéseiért feljelentették, megvonták parlamenti mentelmi jogát és képviselői mandátumát, majd fél év börtönbüntetésre ítélték Szlovákiában. 1944 karácsonyán Budapesten a nyilasok is letartóztatták és halálosan megfenyegették, háborúellenes megnyilatkozásaiért a Gestapo is hajtóvadászatot indított ellene.
A bujkáló politikus a fasizmus bukása után sem lélegezhetett fel, ugyanis a szocialisták is nemkívánatos személynek tekintették. 1945-ben a Szovjetunióba hurcolták, ahol 10 év munkatáborra ítélték. A Gulágok poklát megjáró Esterházy súlyos tüdőbetegséget kapott, eközben pedig Pozsonyban a fasizmus kiszolgálásának hazug vádjával kötél általi halálra ítélték őt. Ennek nyomán Esterházyt 1949-ben kiszolgáltatták a csehszlovák szerveknek, hogy végrehajthassák rajta az ítéletet, azt azonban később életfogytiglanra módosították.
Esterházyt ekkor közeli hozzátartozói megpróbálták megszöktetni, ő azonban ártatlanságára hivatkozva nem volt hajlandó elmenekülni.
Halála előtt kérte, szállítsák a nyitrai börtönbe, hogy szülőföldjén halhasson meg, de ezt a kérését is megtagadták.
