Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint az extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható – írja az MTI. A szakértő cikkében kiemelte: a tendencia tökéletesen beleillik az elmúlt 40 év intenzív melegedési trendjébe, és ez a változás várhatóan növekvő szélsőségekkel gyorsulni fog a jövőben.
Kovács Erik szerint az elmúlt 125 év legmelegebb éve volt 2023, és rekordmeleggel indult 2024 is. Az idei február középhőmérséklete országos átlagban 8,2 Celsius-fok volt, ami 7 Celsius-fokkal lépte át az 1991 és 2020 közötti klímanormál átlagát. Ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő.
Hozzátette: az előzetes becslések alapján Európa nagy részén – az északi részek kivételével – a februári átlaghőmérséklet legalább 2 Celsius-fokkal volt magasabb a normálnál, sőt Közép- és Délkelet-Európa egyes részein 4-6 Celsius-foknál is nagyobb volt az eltérés, akárcsak Magyarországon. Kovács Erik kiemelte, a klímaváltozás következtében az 1980-as évektől egyre melegebbek az egyes évszakok, és jelenleg egyetlen klímaszimulációban sem látszik, hogy a melegedési tendencia a következő évtizedekben csillapodna, vagy ellentétes irányba változna.
Idén a rekordenyhe februárt követően a március is hőmérsékleti csúcsokkal indult Európában.
A 2024-es évszak Európa nagy részén várhatóan 1,8-3,3 Celsius-fokkal lesz melegebb az átlagosnál, csak az északi területek időjárása lehet az átlagosnál kissé hűvösebb.
A kutató cikkében arra is kitért, idén tavasszal az úgynevezett nyári napok száma, vagyis amikor a legmagasabb hőmérséklet eléri a 25 Celsius-fokot, az átlagosnál magasabb lehet, májusban pedig már kora nyári hőhullámokra is számíthatunk, 80 százalék feletti valószínűséggel.
Csapadék szempontjából a mostani tavasz még az átlagnak megfelelő lehet, jövőre viszont újabb száraz időszak kezdődhet Közép-Európában. Az Alpokban és a Kárpátokban az átlagnál magasabb hőmérsékletek miatt gyors hóolvadás valószínű, ami mindenképpen gyorsítani fogja a 2017 óta Nyugat-Európában megfigyelhető talajkiszáradást, ez pedig az energiaellátásnak sem kedvez. A Kárpát-medencében április lehet a három tavaszi hónap közül a legcsapadékosabb.
Kovács Erik kiemelte azt is, hogy az idén rekord korán kezdődött egyes haszonnövények rügyfakadása és virágzása, egyes gyümölcsök esetében 30 nap volt az eltolódás. Ezért március-áprilisban jóval nagyobb az esélye a tavaszi elfagyásnak, mint amekkora az 1970 és 2000 közötti időszakban volt.
