Nyakig járunk a légúti megbetegedések szezonjában, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb, február 5-11. közötti időszakot lefedő adatai szerint 59 200 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 293 200 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. A háttérben az influenza mellett vastagon ott a Covid is, aminek a hihetetlen sebességgel terjedő JN.1 nevű alvariánsa áll a fertőzések többségének hátterében. Sőt:
A JN.1 mára olyannyira dominánssá vált, hogy aki mostanában fertőződik meg a Coviddal, majdnem biztos lehet benne, hogy ezzel a változattal van dolga
– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor virológus.
A sajtóban nevezték már horrorvariánsnak is, és olyan, eddig szokatlan tüneteket társítanak hozzá, mint például a hasmenés, hányás, alvászavar és szorongás. Tény, hogy rendkívül gyorsan átvette az uralmat: hazánkban tavaly november közepén kezdték el kimutatni, decemberben pedig már kiszorította a „rokonait”, és dominánssá vált. Mit érdemes tudni a JN.1-ről? Erről kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem docensét, a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatóját.
A fertőzőképességét finomhangolta
Ha máskor nem, hát a pandémia idején megtanultuk, hogy a sejtjeinkbe jutó vírusok iszonyatos sebességgel kezdik magukat sokszorozni génkészletük másolásával. Replikák milliárdjai jönnek létre rövid idő alatt, a nagy számok törvénye alapján pedig be-becsúsznak hibák, magyarán változhat az eredeti génállomány. Ezzel pedig máris új vírusvariáns jön létre, amely akár több mutációt is tartalmazhat egyszerre.
Ha pedig a változás pozitív hatással jár, mondjuk jobb terjedést vagy a már megszerzett immunitás hatékonyabb elkerülését okozza, akkor adott változat kiszorítja a többit, dominánssá válik adott közegben. A kórokozók folyamatosan alkalmazkodnak a gazdaszervezet támasztotta kihívásokhoz: olyan ez, mint egy fegyverkezési verseny, pontosabban fogalmazva a vírusok világában gyakorlatilag a szemünk előtt zajlik az evolúció. Kórokozója válogatja, hogy mindez milyen gyorsan történik.
A JN.1 a fertőzőképességét finomhangolta, olyan nagy ugrást tett, amit előtte korábban csak az omikronnál láttunk. Tényleg meglepően gyorsan vált dominánssá. Mindez azonban csak a tudomány számára érdekes, a laikusnak nincs oka aggodalomra: az elérhető adatokon már jól látszik, hogy nem okoz súlyosabb betegséget a korábbiaknál
– emeli ki a virológus.
Bármikor alakíthatunk a vakcinán
A kutatók számára viszont izgalmas kihívást jelentenek az újabb és újabb változatok, az ő dolguk, hogy kövessék és megértsék a változásokat. Pontosan mi okozza a gyors terjedést? Kerüljön be az új oltóanyagokba? A válaszok bonyolult vizsgálatok sorát igénylik, de Kemenesi Gábor hangsúlyozza: a vakcinát bármikor, bármilyen SARS-CoV2 variánsoz hozzá tudják igazítani.
Ami a tüneteket illeti, a Covid továbbra is légúti vírus, elsősorban légúti panaszokkal, illetve a már ismerős esetleges szaglás- vagy ízlésvesztéssel. Az emésztőrendszert érintő tünetek, köztük a hasmenés (főleg gyerekeknél) eddig is ismert volt, vagyis ezen a téren nincs definitív változás, csupán figyelemfelkeltő sajtóbeszámolók vannak. Az új változatok megjelenésével árnyalatnyi különbségek előfordulhatnak, de erős túlzás kijelenteni, hogy egy-egy tünet kizárólag bizonyos variánsok jellemzője lenne.
Mi lehet a legrosszabb?
A kiváló terjedési tulajdonságokat mutató JN.1 kapcsán adja magát a kérdés, miszerint merre változhat még a vírus, mit várhatunk tőle a jövőben? Ez az, ami annyira kiszámíthatatlan, hogy nem lehet rá válaszolni. Alapvetően ugyanaz fog folytatódni, mint eddig, az újabb és újabb variánsok mindig új mutációkat vesznek fel, amit a tudománynak le kell követnie.
A legrosszabb, és pusztán elméleti lehetőség, ha a vírus nagyon sokáig jelen van egy immunszupresszált személy szervezetében, vagy másik állatfajra ugrik át. Ilyen esetekben, ha hosszú ideig vagy a számára korábbiaktól eltérő szelekciós környezetben fertőzhet, előfordulhat olyan mértékű vagy jellegű változás, ami már feladja a leckét a szakembereknek. Tragédiát ez sem okozna, mert jó eséllyel a már kipróbált és bejáratott kutatási megoldásokkal hamar tudnánk hozzá alkalmazkodni a megelőzés és védekezés szintjén, bár a terjedését megállítani aligha lehetne.
