Az újévi fogadalmak régi múltra tekintenek vissza, sokan az új esztendő kezdetével igyekeznek tudatos, pozitív változtatásokat elérni, ezzel javítva életükön. Van, aki spórolási fogadalmakat tesz, mások egészségesebben próbálnak táplálkozni, de olyan is akad, aki párkapcsolati szempontból szeretne előrelépni.
Ezúttal olyan egyszerű, hétköznapi lépéseket mutatunk be, amelyek újévi fogadalomként, következetesen betartva jelentősen segíthetünk a bolygónak. Az egyes döntések közül több ráadásul egészségünk vagy pénztárcánk számára is igen előnyös lehet.
Vásároljunk tudatosabban
Talán a legegyszerűbben megvalósítható feladat a mindennapi fogyasztás átgondolása.
Hogy egy konkrét példánál maradjunk: vegyünk egy előre műanyagba csomagolt sajtot. Az élelmiszer előállításához nagy mennyiségű víz, energia, táplálék és sok munkaóra kellett, hiszen a tehenet életben kellett tartani, a sajtot el kellett készíteni, be kellett csomagolni, alapanyagát és magát a kész élelmiszert pedig telephelyről telephelyre szállították. Mindezen folyamatok komoly szén-dioxid-kibocsátást is okoztak.
Tegyük fel, hogy a hétköznapi vásárló megvette, majd valamennyit fogyasztott a termékből, végül azonban megfeledkezett róla. A penészes, romlott sajt egy része a kukában landol, ahogy a csomagolása is, ily módon teljesen feleslegesen terhelték meg a környezetet az előállítással, szállítással.
Amennyiben a vásárló tudatosan veszi meg a sajtot, éppen annyit, amennyire valóban szüksége van, máris mérsékelheti ökológiai lábnyomát. Ha még arra is oda tud figyelni, hogy a termék csomagolása környezetbarát legyen, még jobb – esetleg saját, tartós csomagolást is magával vihet a boltba. Végezetül azon is elgondolkozhat, akad-e számára olyan zöld, a környezetnek kevésbé megterhelő alternatíva, amely helyettesítheti a hagyományos sajtot – ma már megannyi növény alapú termék érhető el.
A tudatos vásárlás tehát kiemelt jelentőségű, nemcsak környezeti, hanem pénzügyi és egészségi szempontból is. A húsfogyasztás visszafogása amellett, hogy csökkenti az ökológiai lábnyomot, mérsékli a kiadásokat, sőt a rák, a cukorbetegség, a szívbetegség, az elhízás és más rendellenességek kockázatát is.
Érdemes röviden az otthoni hulladékgazdálkodásról is szólni. Bár a szelektív gyűjtésre régóta sokan figyelnek, a 2024-ben elinduló visszaváltási rendszer még többeket sarkall majd arra, hogy ügyeljenek a válogatásra. A szemét ugyanakkor esetenként kincs is lehet: a megfelelő komposztálással, a kiürült műanyag csomagolások újbóli felhasználásával és egyéb módokon sokszor nem is szükséges megszabadulni a hulladéktól.
Gondoljunk az energiára
Közismert tény, hogy környezeti szempontból nagyon nem mindegy, milyen módon termeljük otthonaink számára az energiát. A fosszilis energiahordozók használata jelentős, a klímát melegítő gázkibocsátással jár, ráadásul a levegő szennyezettsége az emberi egészséget is károsítja. Noha sokan próbálnak átállni az elektromos fűtésre, az ahhoz szükséges villamos energia olyan hálózatból érkezik, amely nem éppen zöld – a földgáz például továbbra is jelentős szerepet játszik a hazai áramtermelésben.
Környezeti szempontból a legelőnyösebb, ha egy háztartás helyben megtermelt zöldenergiával látja el magát, a napelemek például különösen hatékony választásnak számítanak. Amennyiben az otthont kellően szigetelik, csökken a kiszökő energia mennyisége, ezzel együtt pedig a környezeti károk is.
Sajnos a többség számára nem adottak a lehetőségek a költséges beruházásokra, ám így is akadnak hétköznapi, pofonegyszerű megoldások az energiafogyasztásban a kibocsátás mérséklésére, egyben a rezsicsökkentésre és az egészség javítására.
Meglepő lehet, de kutatások alapján egy kellően felöltözött felnőtt számára a 16-18 Celsius-fokos benti hőmérséklet a leginkább egészséges.
A melegítést segítheti, ha nappal felhúzzuk a rolókat, kinyitjuk a függönyöket és zsalukat, így több napfény juthat be az üvegen keresztül. Este érdemes fordítva eljárni, hiszen az árnyékolók ilyenkor bizonyos mértékig hőszigetelőként működhetnek. Nyáron a nappali sötétítéssel javíthatjuk a benti környezetet, este, éjszaka pedig a szellőztetés hozhat enyhülést. Energiatakarékossági szempontból akár az otthont is átrendezhetjük, a radiátorok elé például nem ajánlatos bútorokat tenni, hiszen azok felfogják a meleget.
Végezetül a hűtőnyitogatás, a főzés, a tisztálkodás és a mosás terén is sokat spórolhatunk némi odafigyeléssel. A legjobb az, ha nagyon tudatosan, előre végiggondolva fogunk bele minden olyan tevékenységbe, amely energia- és vízhasználattal jár.
Nem kell mindenhova autóval menni
A sorból közlekedési szokásaink újratervezése sem maradhat ki. Az autók használata komoly emisszióval jár, a szmog megbetegedéseket okoz, a jószerivel kihasználatlan, egy-egy sofőrt szállító járművek pedig az utakon feltorlódva dugókat idéznek elő. Az üzemanyag, a szervizelés, a biztosítás és az adók miatt az autózás ráadásul jelentős anyagi terheket is jelent. Egy elektromos jármű ugyan valamivel jobb választás, viszont az ilyen modellek gyártása így is környezetromboló, pluszköltségekkel, dugókkal pedig ugyanúgy számolnunk kell.
Budapesten sok esetben hamarabb el lehet jutni A pontból B-be, ha a kocsi helyett a buszt, a villamost, a metrót, a trolit vagy a HÉV-et választjuk, de a nyári balatonozás alkalmával a vonat is gyakran kényelmesebb és gyorsabb, mint az autópályán araszolás.
A tömegközlekedés amellett, hogy zöldebb és biztonságosabb, sokkal olcsóbb is. A környezetnek, pénztárcánknak és egészségünknek a kerékpározás vagy rollerezés is segít, ami gyakran szintén kifejezetten gyors és megbízható közlekedési módszer – az ilyen eszközök használatát egyébként különböző kölcsönzési szolgáltatások is támogatják, így beruháznunk sem szükséges.
Persze van, amikor az ember számára jószerével kivitelezhetetlen, hogy autó nélkül oldjon meg egy-egy feladatot. A tudatosság ezekben az esetekben is szempont lehet: ajánlott odafigyelni rá, hogy a járművet maximálisan kihasználjuk, minél több utast vagy terhet szállítsunk vele, esetleg több feladatot is letudjunk egyetlen körrel.
