Tudomány

Ha nem vigyázunk, mi magunk okozunk földrengéseket Magyarországon

Sopronyi Gyula / 24.hu
Sopronyi Gyula / 24.hu
A kőzetek repesztése kibillentheti a kőzetlemezeket aktuális egyensúlyi helyzetükből, és jön a „nagy reccs”. Nincs bizonyíték arra, hogy az augusztusi, Szarvas környéki földrengéssorozatot emberi tevékenység okozta, de az elméleti lehetőség fennáll, így mindenképpen indokolt vizsgálatokat folytatni.

„Sürgős vizsgálatokra van szükség a magyarországi földrengések miatt” – hívta fel a figyelmet Dr. Aszódi Attila a Portfolio.hu-n megjelent cikkében, amit a 24.hu is szemlézett. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora ezt arra alapozza, hogy véleménye szerint az augusztus 19-én kezdődött földrengéssorozat oka emberi tevékenység lehetett, méghozzá a geotermikusenergia-projektek, illetve a környéken folyó, szénhidrogének utáni kutatás.

Önmagában egy-egy, 4-es körüli magnitúdóval bíró rengés nem szokatlan Magyarországon, ám itt közel száz, epicentrumát tekintve felhőszerűen elhelyezkedő rengés pattant ki viszonylag kis mélységben, ráadásul egy hét alatt, és egy jól körülhatárolható területen, a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd négyszögön belül. Ez nem tipikus hazánkban. Aszódi Attila érvelése világos, de

vajon hogyan tudunk mi magunk „földindulást” előidézni Magyarországon?

Évekkel ezelőtt például történt ilyesmi, szakemberek szerint ugyanis „nem kizárt”, hogy 2017. augusztus 14-én egy 2 km mélységben kipattant, 1,7 erősségű földrengést a környékbeli mélyfúrási és rétegrepesztési művelet idézett elő a Békés megyei Kunágota közelében. Vajon most is ez történt? Dr. Timár Gábor geofizikust, az ELTE egyetemi tanárát, a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetőjét kérdeztük.

Getty Images

Nem tudjuk, mi okozta

Érdemes azzal kezdeni, hogy földrengések a kisebb-nagyobb tektonikus kőzetlemezek határán, repedései mentén pattannak ki. Ezek a szilárd lemezek mozognak az alattuk fekvő olvadt, képlékeny felszínen, mint kis túlzással az egymásnak feszülő jégtáblák egy tó vizén: a mélyből jövő áramlások mozgatják, egymásnak préselik őket. Amikor pedig egy adott lemez nem bírja tovább a feszültséget, jön a „nagy reccs”, azaz a földrengés.

Az Alföld ezen részének geológiai szerkezete ismert, megmozdulása nem váratlan annak ellenére, hogy az elmúlt bő száz évben nem történt itt nagyobb földmozgás. A „felhőszerűség” nem egyedülálló, legutóbb 2013-ban, Heves megye déli részén, Tenk térségében tapasztalhattunk hasonlót. A legnagyobb amplitúdó ott kisebb volt, de az utórengések számát is figyelembe véve hasonló jelenség játszódott le – természetes okokból.

Esetünkben a fészekmélység is megtévesztő lehet, miután, bár több érzékeny műszer teljesít szolgálatot a térségben, de egyik sincs elég közel az epicentrumokhoz. Az előzetes számítások 6–20 kilométeres mélységet mutatnak, ami azért jelentős szórás – egy már folyamatban lévő 3D-s modell fogja pontosan megállapítani a helyszíneket, és megválaszolni a felhőszerűség kérdését. Mindent összevetve tehát Timár professzor nem mond ellent Aszódi Attilának, hanem árnyalja a képet:

Nagyon is időszerűnek és fontosnak tartom a vizsgálatokat, hogy tisztázzuk, milyen földtani hatásokkal járhatnak a jelenleg végzett vagy tervezett tevékenységek hazánkban. Kizárni ugyan nem tudom, de elegendő bizonyítékot sem látok arra, hogy a közelmúltbeli földrengéseket emberi tevékenység okozta volna.

És hogyan idézhetünk elő saját magunk – nyilván nem szándékosan – földrengéseket?

Mélyen a föld alatt

A fenti, tavas példán képzeljük el, hogy szeretnénk hozzájutni egy, valamelyik jégtömbbe befagyott tárgyhoz, ezért lyukakat fúrunk bele, és ott elkezdjük repeszteni a jeget. Ha nem ismerjük hajszálpontosan a jég szerkezetét, akkor előfordulhat, hogy az így keletkezett energia az egész rendszert kimozdítja az aktuálisan beállt egyensúlyi helyzetből. Magyarán olyan elmozdulásokat is okozhat, amire nem számítottunk, amiket nem akartunk.

Ez nyilván egy meglehetősen laikus leírás, de a valóságban hasonló helyzet áll elő Magyarország viszonylatában a földgázkitermelés fokozása és a geotermikus erőművek létesítése kapcsán. A jelenleg elérhető magyar földgázvagyon egy része ugyanis nem óriási buborékokban fekszik a föld alatt, amelyekbe elég csak belefúrni, és már jön is a csövön a gáz. Inkább olyan, mint egy szivacs, a kitermelni kívánt gáz apró kis fülkékben található, mint mondjuk a szódavízben a széndioxid-gömbök – nyilván nem éri meg minden köbméterért külön fúrni és kutat telepíteni.

Ezért ilyenkor egy jól kiválasztott helyen lefúrnak, és megrepesztik a kőzet belsejét, így a buborékok már »összenyílnak«, és a gáz kicsalogatható. Kijön belőle bizonyos mennyiség, majd a művelet új helyszínen kezdődik elölről

– magyarázza Timár Gábor.

Marjai János / 24.hu A turai geotermikus erőmű.

Geotermikus erőműveknél is alkalmaznak repesztést – itt, ugye, az a lényeg, hogy a föld mélyéről származó forró víz hőenergiáját hasznosítjuk. A folyamat végén a vizet vissza kell táplálni egyrészt azért, mert különben a víztest feletti talaj megsüllyedhet – találunk ilyenre példát az Alföldön az ivóvíz kivétele miatt –, másrészt azért, hogy a föld hője ismét felmelegítse, és azt ismét felhasználhassuk. Ehhez pedig az eredeti kúttól távolabb létesítenek egy újabbat, amelyben a vizet visszapréselik a megfelelő mélységbe, miután repesztéssel gondoskodtak róla, hogy az vissza is jusson a kivételi helyre.

A bányászathoz képest fontos eltérés, hogy miután kész az erőmű, nem igényel további repesztéseket. Az egyik legismertebb eset, miként a Portfolión Aszódi Attila is hivatkozik rá, Bázelben történt 2006-ban, a földmozgások miatt le is állították az erőműhöz kapcsolódó munkálatokat. A földtani környezet persze itthon egészen más, de nem zárható ki, hogy nálunk is előforduljanak később indukált földrengések, ezért a kutatás indokolt.

Reagált az MVM is

Cikkünk véglegesítése után jelent meg az MVM közleménye, amelyben a cég kijelenti, hogy semmiféle összefüggés nincs a Corvinus projekt – azaz a földgázvagyon és a kondenzátum megkutatása és termelésbe állítása Békés vármegyében – kivitelezése és az elmúlt hetekben regisztrált magyarországi földrengések között. A részletek ide kattintva olvashatók.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik