IV. (Rettegett) Iván orosz cár a modernizációt és központosítást célul tűző politikájában 1560-ban, felesége, Anasztázia halála után keletkezett törés. Ekkor lett belőle rettegett zsarnok. Úgy gondolta ugyanis, hogy feleségét az összeesküvő bojárok mérgezték meg, ez pedig lelkében egyfelől haragot, másfelől paranoiát szült – írja a Rubicon.hu. Iván 1564-ben, félelmétől vezérelve átalakította át országát: a belső országrész városaiból és Moszkva egyes utcáiból létrehozta az opricsnyinát, melyet saját igazgatása alá vett, míg a külső terület, a zemscsina, a bojárok irányítása alá került. A paranoiás uralkodó gyakorlatilag saját alattvalóitól akarta megvédeni magát, és állandó félelmei olyan szörnyűségekre sarkallták, mint az 1570-ben,
Ezzel egy időben ráadásul Oroszország helyzete is válságosra fordult: több alkalommal éhínség pusztított, Moszkva nagy részét 1571-ben felemésztette a tűz, miközben a krími tatárok feldúlták az országot, a svédek és a lengyelek pedig elzárták a tengeri kijáratot. Oroszország elszigetelődött, Rettegett Iván pedig az 1578-ban indított livóniai háborúban próbált meg kitörni, a négyéves küzdelem azonban Báthory István lengyel király hódításaival zárult.
A cár állapota a megerőltető életmód és a kudarcok miatt aztán egyre súlyosabbá vált. Iván agresszív és hirtelen haragú lett, 1581-ben például egy vita során meggyilkolta a trónörököst, Iván herceget, illetve annak terhes feleségét is, és ezzel gyakorlatilag megpecsételte dinasztiája sorsát. Trónját így másik fia, a szerényebb képességekkel rendelkező I. Fjodor örökölte, miután Rettegett Iván 1584 márciusában – egy sakkjátszma közben – váratlanul életét vesztette.
