Míg hetvenes-nyolcvanas években az ország egy kis részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámot sem találtunk, napjainkra ez jelentősen megváltozott. Szeged és Budapest belvárosában idén augusztus 20-ig már 11 tartós hőhullámos napot — amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 Celsius-fok feletti — tapasztalhattunk.
Az országos átlag csalóka, ugyanis az északi hegyvidéki tájainkon nincsenek tartós hőhullámok, ezért az lefelé húzza a számokat: így bár 2022-ben országos átlagban összesen 4 ilyen napot regisztráltak, ez a Délkelet-Alföldön 12 napot jelentett. A Másfélfok elemzése szerint azonban ha tartanánk magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélhoz, akkor nagyjából a jelenlegi szinten tudnánk stabilizálni a magyarországi tartós hőhullámos napok számát a század végéig.
A tartós hőhullámok megállapítása azért fontos, mert ezt a kritériumot használják az országos tisztifőorvos által elrendelt legsúlyosabb, harmadfokú hőségriasztásnál is. Ezt az indikátort a nappali hőséget nem enyhítő éjszakai meleg is befolyásolja, és szoros kapcsolatban áll a többlethalálozással. Egy hazai tanulmány például kimutatta, hogy például az extrém meleg 2015-ös nyáron a hőhullámok 17 százalékos többlethalálozást eredményeztek.
Mit tehetünk?
Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus elemzése szerint ha a jövőbeli modelleredményeket nézzük, akkor láthatjuk, hogy a következő egy-két évtizedben még kissé növekedni fog a tartós hőhullámos napok száma, de az azonnali kibocsátás-csökkentéssel pár évtized múlva a jelenlegi érték körülire (2-3 nap/év) tudnánk azokat csökkenteni. Ha viszont csak két évtized múlva kezdjük érdemben csökkenteni az emberi tevékenység globális üvegházgáz-kibocsátását, akkor 2060 után átlagosan 5-10 napra számíthatunk évente.
A pesszimista forgatókönyv szerint (azaz ha továbbra sem teszünk semmit), akkor fenyegetően sok, az elmúlt 20 év átlagánál közel tízszer több ilyen extrém meleg napra kell majd felkészülnünk. Ez az átlag azt jelenti, hogy egyes években akár 30 tartós hőhullámos napra is számíthatunk országos átlagban.
A szakértők szerint az alkalmazkodási lehetőségek egyike lehet a belterek hűtése, ám ennek jelentős energiaigénye van, amit jelenleg nagyrészt fosszilis energiahordozókkal biztosítunk, és ez tovább erősíti a globális felmelegedést. A zöldfelületek növelése, az épületek megfelelő, energiahatékony hőszigetelése, vagy épp olyan magától értetődő lépések, mint a folyadékpótlás, még ha rendkívül fontosak is, tüneti kezelést nyújtanak csak, nem a gyökerénél kezelik a problémát.
A tartós hőhullámok esetében elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentésével és a fosszilis energiafelhasználás gyors és jelentős letörésével leszünk képesek elkerülni a társadalomra nehezedő egészségügyi terheket, valamint a jelenlegit sokszorosan meghaladó többlethalálozást.
