2017 után a tavalyi év volt a legrosszabb a tűzidőszak pusztítását tekintve az Európai Unióban — írja a Másfélfok. 2022-ben 837 212 hektár, vagyis több mint 40 Budapest méretű terület égett le a vegetációtüzek pusztításának következtében, ami közel duplája az azt megelőző év eredményeinek. A legtöbb tűz márciusban alakult ki, de a legnagyobbak júliusban lángoltak.
A tűz számára legkedvezőbb feltételek jellemzően a kontinens déli régióiban találhatók és ez több területen magas ökológiai sérülékenységgel párosul — ilyen például Spanyolország és Olaszország. A skandináv országok és a Brit szigetvilág kivételével szinte egész Európa érintett. Mivel a tűz nem ismer határokat, a védett területeket sem kíméli: az összes leégett terület kb. 44 százaléka Natura 2000-es volt, ez az elmúlt 10 évben rekordnak számít.
A legnagyobb mértékben (nagyjából 75 százalékban) Spanyolországot, Romániát és Portugáliát érintette a védett területek vesztesége. Portugáliában 2017 óta ez volt a legrosszabb tűzidőszak, az EU országai közül a harmadik leginkább értintett volt.
Az úgynevezett tűzidőjárás index (FWI: Fire Weather Index) a tűz intenzitását jelzi, a terjedési sebesség és az elégett anyag mennyiségének kombinálásával. A skálán az 50-es érték már meglehetősen extrémnek számít. Ez az index Magyarországon 2022 nyarán jóval az átlagos érték felett, a csúcs pedig márciusban volt.
Hagyjuk érvényesüli a természetet
Törökországban nem tavaly, hanem 2021-ben voltak igazán pusztító vegetációtüzek. Megvizsgálták, hogy egy 4210 négyzetkilométer kiterjedésű terület biodiverzitását hogyan érintették a tüzek. 696 négyzetkilométer sérült, amely számtalan növény- és állatfaj, ezen belül is 56 emlősfaj élőhelyéül szolgált. Ezen fajok 88 százaléka nem fenyegetett, de 3,7 százalékban a mérsékelten fenyegetett és 7,4 százalékban a sebezhető kategóriába esik a Vörös Lista alapján.
Európában a hőmérséklet emelkedése várható a következő évtizedekben és a nyári aszály fokozódása is valószínűsíthető, elsősorban a déli területeken. A meleg és száraz időjárási körülmények pedig kedveznek a vegetációtüzek számára, ezért azok gyakoriságában és intenzitásában is növekedés várható a kontinensen.
Európában a legtöbb tűz emberi hanyagsághoz vagy éppen szándékos gyújtogatáshoz köthető, de a figyelemfelkeltő kampányok és megelőzési programok segíthetik ennek csökkentését. Hosszútávon a kevésbé gyúlékony fajok preferálása, vagy a vegyes erdők is megoldást jelenthetnek. Továbbá a terület tudatos kezelése is csökkentheti a sebezhetőséget, például természetes akadályokkal (termőföld) meg lehet akadályozni a tűz terjedését és így csökkenteni a leégett területek nagyságát.
