Tudomány

Ez volt a történelem leghalálosabb tornádója

solarseven / Getty Images
solarseven / Getty Images

1989 áprilisában Banglades Manikgandzs körzetét már hat hónapja aszály sújtotta. Április 26-án végre felhők gyülekeztek az égen, de az érkező zivatar a rég várt eső mellett más, katasztrofális következményekkel is járt – írja a Múlt-kor.

Óriási pusztítás

Aznap hatalmas szupercellák alakultak ki Banglades fölött, ezek egyikéből ereszkedett alá Daulatpur közelében 18:30 körül egy tornádótölcsér, ami aztán keleti irányba haladt tovább, hamarosan elérve Saturia városát. A tornádók erejét mérő Fujita-skálán ezt a forgószelet a legmagasabb, EF5-ös fokozatba („hihetetlen pusztítás”) sorolták, a benne mérhető szélsebességet 338-418 kilométer per órára becsülték.

A tornádó összesen mintegy 80 kilométer távolságot tett meg, mielőtt eloszlott volna, és összesen 150 négyzetkilométernyi területen pusztított. Több mint húsz falun söpört végig, számtalan fát csavart ki tövestől és rengeteg épületet rombolt le: egy hat négyzetkilométernyi területen belül minden lakóépület elpusztult.

A leghalálosabb tornádó

Egy helyi lakos leírta a forgószél érkezésének döbbenetes hirtelenségét: „Fekete felhőket láttam gyülekezni az égen, és pillanatokkal később már a házzal együtt mi is repültünk.”

A daulatpur–saturiai tornádót ma a történelem leghalálosabb tornádójaként tartjuk számon: bár a pontos számok nem ismertek, becslések szerint 1200-1300 ember vesztette életét, és mintegy 12 ezren szenvedtek sérüléseket.

Körülbelül 80 ezer helybéli maradt fedél nélkül, a károk 1,5 millió dollárra rúgtak (mai értéken 3,5 millió dollár). Banglades középső részén a vihar után járványok és éhínség harapózott el, a kormány kénytelen volt nemzetközi segítségért folyamodni a helyzet megoldása érdekében.

Hogyan jön létre egy tornádó?

A tornádók kialakulásának alapvetően szükséges feltételét a légkör konvektív folyamatai adják, ezért ilyen forgószelek leggyakrabban a szupercelláknak nevezett, forgó feláramlással rendelkező zivatarfelhők környezetében jönnek létre. Ebben a forgó feláramlásban (szakszóval mezociklonban) megfelelő körülmények megléte esetén egy forgó felhőfal alakul ki, amely lefelé kiléphet a felhőből, létrehozva egy tölcsért, az úgynevezett tubát. Amennyiben a tuba eléri a talajt, létrejön a tornádó.

A legtöbb tornádó az Egyesült Államokban és Kanadában, az úgynevezett Tornado Alley (tornádófolyosó) területén alakul ki, de Európában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és az indiai szubkontinensen is előfordulnak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik