A „demokrácia” szó két ógörög kifejezés, a démosz (nép, tömegek), illetve a kratosz (hatalom, állam) szóösszetételéből származik, a világ legrégibb demokráciája pedig definíció szerint a Kr. e. V. századi Athén volt.
Nem Athén
Ugyanakkor sok jel mutat arra, hogy a demokráciára valamelyest hasonlító, annál gyengébb formák vagy típusok léteztek korábban, legalábbis ami az ügyek közös megbeszélését illeti, például az ókori Indiában. Amennyiben viszont olyan uralomról beszélünk, amelyet egy erre felhatalmazott választótestület többségi döntéshozatala gyakorol, Athén nyeri el a pálmát – természetesen a választók ott is csupán a szabad státuszú és törvényes jogokkal rendelkező felnőtt férfiak lehettek.
Ám Athénban csupán néhány száz évig működött a demokrácia. Vajon melyik mai, demokratikus berendezkedésű államról vagy országról mondható el, hogy az övé a világ legrégibb, folyamatosan fennálló demokráciája?
És nem is az USA
Egyszerű választás lenne az Amerikai Egyesült Államok, ahol 1787-ben hozták létre az alkotmányt. De még ha igaznak is tekintjük Lincoln elnöknek a gettysburgi beszédében, 1863-ban elmondott szavait „a néptől, a nép által, a népért való hatalom”-ról, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Amerika alkotmánya a rabszolgatartásra (is) épült. És természetesen a felnőtt populáció felét, a nőket kizárták a voksolásból.
A minden felnőttre kiterjedő szavazati joggal a demokráciák a XIX-XX. század fordulójáig adósok maradtak, sőt a legtöbb országban több évtizeddel később vezették csak be a nőkre is kiterjedő választójogot. Az első ilyen állam a ma alkotmányos monarchiaként működő, de politikai berendezkedése szerint parlamentáris demokráciának minősülő Új-Zéland volt, ahol 1893-ban rögzítették minden felnőtt korú személy egyenlő szavazójogát.
