Egy új tanulmány alapján a klímaváltozás következtében víz alatti földcsuszamlások jelentkezhetnek az Antarktisznál – írja a Live Science. Ez óriási cunamikat alakíthat ki a Déli-óceánon.
A kutatók a tengerfenék mélyéből begyűjtött üledékmagokat elemezve megállapították, hogy a legutóbbi globális felmelegedések idején, 3 és 15 millió éve a térségben laza, csúszós üledékrétegek jöttek létre. Ezek később elmozdulva hatalmas szökőárakat indítottak el Dél-Amerika, Új-Zéland és Délkelet-Ázsia partjai felé.
„A tenger alatti földcsuszamlások jelentős geoveszélyt jelentenek, és szökőárat okozhatnak, ami rengeteg emberéletet követelhet” – mondta Jenny Gales, a Plymouthi Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
A kutatók 2017-ben detektálták először az ősi földcsuszamlások nyomait az Antarktisznál, a Ross-tenger keleti részén. 2018-ban visszatértek, hogy újabb mintákat gyűjtsenek be, a vizsgálat alapján 3, illetve 15 millió éve, a hőmérséklet emelkedésének idején gyenge üledékrétegek képződtek.
Ekkoriban a térség vize mintegy 3 Celsius-fokkal melegebb volt a mostaninál, ami algavirágzásokhoz vezetett. Az algák elpusztulva a tengerfenékre süllyedtek, csúszós üledéket alakítva ki. A későbbi hideg periódusokban a gleccserek és jéghegyek aztán vastag kavicsréteget vittek fel.
A víz alatti földcsuszamlások pontos oka nem ismert, de talán a gleccserjég olvadása állt a háttérben. A jégtömegek zsugorodása enyhíthette a tektonikus lemezek terhelését, ami földmozgásokhoz vezethetett, ilyenkor a csúszós rétegeken lévő durva kavics megindulhatott.
A létrejövő cunamik pontos mérete nem ismert, de a 20. században két szökőárról is tudni, amelyet víz alatti földcsuszamlások generáltak. 1929-ben Újfundlandra csapott le egy 13, 1998-ban pedig Pápua Új-Guineára egy 15 méteres szökőár.
Elképzelhető, hogy a jövőben ismét hatalmas cunamik fognak jelentkezni az Antarktisznál, a helyzet alaposabb megértéséhez ugyanakkor további kutatások szükségesek.
