A katolikus egyházfők között a modern időkben, de talán az egész történelemben XII. Piusz megítélése a legrosszabb. A gyakran Hitler pápájaként is emlegetett egyházfő egy rendkívül zavaros időszakban, a második világháború alatt foglalta el Szent Péter trónját, igaz, 1939-es megválasztása előtt is jelentős befolyása volt a pápai udvarban, ahol „németbarát” politikát folytatott.
Sokan egyenesen odáig mentek, hogy kijelentették: a pápa szimpatizált az autoriter rendszerekkel.
Az elmúlt időszakban ugyanakkor mind több és több kutatás bizonyította, hogy egy fekete legendával állunk szemben, a róla kialakult kép részben elfogult beszámolókon, koholt vagy eltúlzott megállapításokon alapul, tevékenysége pedig valójában kifejezetten komplex volt. Az például egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy negatív megítélésének formálásában a kommunista blokk titkosszolgálatainak is jelentős szerep jutott – elég Magyarország esetére gondolni, a Mindszenty Józsefhez fűződő kapcsolata miatt XII. Piuszt és a Vatikánt egyaránt kiemelt ellenfelének tekintette a pártállam.
Bár a katolikus egyház régóta hangoztatja, hogy az egykori pápa óvatosan ugyan, de valójában épp az elnyomó rezsimek ellen küzdött, a kutatásokat viszont akadályozta, hogy a Vatikánban őrzött vonatkozó iratanyag nem volt hozzáférhető a független tudósok számára. Történészek és zsidó szervezetek régóta követelték a dokumentumok nyilvánossá tételét.
Éppen ezért adott komoly lendületet a téma feltárásának, amikor 2020 márciusában a korábban Vatikáni Titkos Levéltárnak nevezett Vatikáni Apostoli Levéltárban elérhetővé vált XII. Piusz anyaga. A pápa 1958-ban hunyt el – egy-egy egyházfő halála után jellemzően 70 évet várnak a kutatási lehetőség megnyitására a személyiségi jogok védelme miatt.
A lehetőséget kihasználva rengeteg szakember látott neki a levéltári források átfésülésének. Közéjük tartozik Guy Walters történész és újságíró, aki csapatával a Viasat History legújabb dokumentumsorozatában, a Titkos vatikáni akták megnyitása: A pápa és az ördögben mutatja be a fekete legenda mögötti igazságot. A sorozat első része 2023. május 1-jén, hétfőn 21 órától lesz látható a Viasat Historyn, a műsor kapcsán Guy Walterst kérdeztük.
*
A Vatikáni Titkos Levéltár megnevezés hallatán a laikus sötét rejtélyekre, összeesküvésekre asszociál, nem véletlen, hogy Ferenc pápa 2019-ben átneveztette Vatikáni Apostoli Levéltárrá az intézményt. Az archívum a 19. század második fele óta nyitott a kutatók előtt, vannak még egyáltalán bármiféle titkok odabent?
Azt gondolom, a műsorunk éppen azt bizonyítja, hogy igenis rejtőznek még nagy titkok ebben a levéltárban. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy bár vannak, akik azt hiszik, a Vatikáni Titkos Levéltár olyan, mintha A Da Vinci-kód vagy az Angyalok és démonok elevenedne meg, igazából egyáltalán nem erről van szó, nem találunk odabent idegenekről szóló feljegyzéseket vagy más sötét anyagokat. Ilyen típusú titkokat nem rejtegetnek, fontos azonban kiemelni, hogy egy rendkívül nagy archívumról van szó, emberöltők sokaságába telne az egész anyag átolvasása. A pápa és az ördögben sikerül bemutatnunk olyan részleteket, amelyek újdonságnak számítanak, korábban ismeretlenek voltak a kutatók előtt, ezek XII. Piusz és a nemzeti szocializmus időszakát, a pápa és a Harmadik Birodalom kapcsolatát ölelik fel. Összességében tehát azt mondanám, hogy igen, vannak még ott történelmi titkok, ám földönkívüliekre senki se számítson.
XII. Piusz kapcsán tudjuk, hogy az idők során sokat alakult a megítélése. Hogyan látták a tevékenységét a kortársak?
A korabeli embereknek bizonyára olyannyira sokféle volt a véleménye, mint a maiaknak. Nagy-britanniai levéltárakban keresgélve olyan dokumentumokra bukkantam, amelyekben a vatikáni brit nagykövet igencsak dühösnek mutatkozott XII. Piusszal szemben, mert úgy gondolta, hogy túlságosan barátságos Hitlerrel, és nagyon keveset tesz a zsidókért. Aztán akadtak olyanok, akik felismerték, hogy a pápa egy nagyon vékony határvonalon mozog, próbált lavírozni aközött, hogy az egyház tagjai támogassák a zsidókat, viszont közben ne haragítsa magára annyira a nácikat, hogy azok lépéseket tegyenek a katolikusok ellen. Úgy látom tehát, voltak emberek, akik megértették a helyzetének összetettségét.
Könnyű kijelenti, hogy XII. Piusz gonosz volt, mert nem tette meg ezt vagy azt a lépést, a helyzet ugyanakkor ennél mindenképpen komplexebb.
A sorozatban ezt az összetettséget próbáljuk feltárni.
A Harmadik Birodalom végül az egyház tagjait is üldözte, Auschwitzban papokat, szerzeteseket is fogva tartottak. Ön miként látja, összességében jogosak voltak a pápa félelmei, magára haragíthatta volna még inkább Hitlert?
Úgy vélem, hogy a félelme mindenképp őszinte volt. Hitler a szervezett vallást eleve nemzetiszocializmus-ellenes jelenségnek tekintette, a nácizmus egész célja az volt, hogy egyfajta szekuláris vallást hozzon létre. Szerintem a pápa felismerte, hogy a katolicizmusra fenyegetést jelentenek Hitlerék. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a normál államfőkkel, politikusokkal ellentétben a Vatikánban sokkal hosszabb ciklusokban gondolkodnak, tehát, míg egy politikus jellemzően öt–tíz évre tervez, addig a pápák inkább azt tartják szem előtt, hogy mi történik majd a következő száz–kétszáz esztendőben. Azt hiszem, hogy XII. Piusz belátta, a nácizmus hosszú távon veszélyt jelent a katolikusokra, és komolyan aggódott amiatt, hogyha túlságosan határozott hangon szólal fel ellenük, azzal a sajátjait sodorja bajba. A pápa valahol mégiscsak egy államfő, akinek az elsődleges kötelessége, hogy megóvja a saját polgárait. XII. Piusz is ezt tette.
A pápa sok szállal kötődött Magyarországhoz, 1938-ban megfordult Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszuson, és a korabeli magyar kormányzóval, Horthy Miklóssal is levelezett, a zsidók üldöztetése elleni fellépésre is felszólította őt. A mostani vizsgálataik során előkerültek Magyarországhoz köthető iratok?
Igen, vannak a levéltárban olyan dokumentumok, amelyek az ön hazájához kapcsolódnak, XII. Piusz például többször kérte a kormányzót, hogy avatkozzon be a zsidók ügyébe.
Egy Horthytól származó táviratot is megtaláltunk, ez a tudomásom szerint egy egyelőre kiadatlan irat.
A szöveg szerint a Budapesti Apostoli Nunciatúra aktívan foglalkozott a nem árjákkal Magyarországon, Horthy pedig arról biztosította a Vatikánt, hogy mindent megtesz a humanitárius és keresztény elvekre vonatkozó követelések érvényesítéséért.
A levéltárban diplomáciai és egyéb hivatalos iratokat őriznek. Akadnak olyan dokumentumok, amelyek személyesnek tekinthetők?
Az archívum valójában a vatikáni államtitkár levéltárának irataiból áll, mélyen személyes naplókhoz nem férünk hozzá, tulajdonképpen állami dokumentumokról van szó. Ennek ellenére megmutatják azt, amit az emberek sokáig nem értékeltek, hogy a pápa és a katolikus missziók többet tettek a zsidókért a színfalak mögött, mint ahogy azt eddig széles körben elismerték. Senki sem állítja, hogy XII. Piusz ebben a szörnyű időszakban tökéletes irányvonalat követett, én történetesen azon történészek közé tartozom, akik szerint a pápának többet kellett volna felszólalnia, komolyabb nyilvános vezetői szerepet kellett volna vállalnia. Azt sem hiszem azonban, hogy XII. Piusz az a sötét és gonosz személyiség volt, amilyennek egyesek lefestik. A dokumentumsorozat lényege az, hogy igyekszünk feltárni, bemutatni ezt az összetettséget, mert a történelmi események és az emberek egyaránt bonyolultak. A sorozatunkból egyértelműen kiderül, hogy az ördög nem a pápa, hanem Adolf Hitler. Nem számít, milyen markáns a véleményünk XII. Piuszról, ne felejtsük el, hogy ki volt az igazi gonosz a történetben.
XII. Piusz 1958-ban halt meg, pápaságának története a világháború után, a hidegháború kezdeti éveiben is kifejezetten izgalmasan alakult. A sorozatban meddig vizsgálják az életét?
A legkésőbbi dokumentum datálására nem emlékszem, de a fókusz kifejezetten a háborún, illetve valamennyire az azt követő perióduson van. 1958-ig nem megyünk el, pedig ahogy ön is mondta, itt is lenne mit körbejárni. Ezen korszak feltárása remélhetőleg egy másik dokumentumfilmben megtörténik majd.
