Papp László ökölvívó 97 éve, 1926. március 25-én született Budapesten. Gyermekkorában hegedülni taníttatták, de gépkocsivezető édesapját sokszor elkísérte ökölvívó-mérkőzésekre is. Később a zenétől a labdarúgás felé fordult, barátaival néha bokszedzésekre is eljárt, de komolyabban csak a második világháború után kezdett foglalkozni a sporttal – írja a Múlt-kor.
Végig veretlen maradt
1945 és 1956 között több sportegyesületnél is megfordult: a Vasas, a Bp. Bástya, a BVSC és a Bp. Lokomotív versenyzőjeként összesen hét országos bajnokságot nyert meg. Középsúlyban, később nagyváltósúlyban bokszolt, 193 amatőr mérkőzéséből 183-at megnyert, kettőt döntetlennel, nyolcat vereséggel zárt.
Középsúlyúként 1948-ban a londoni olimpián aranyérmet, 1949-ben Európa-bajnoki címet nyert. 1951-ben az újonnan létrehozott nagyváltósúlyban ismét elnyerte az utóbbit, majd 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben is a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Az újkori olimpiák történetében ő lett az első ökölvívó, aki három olimpiai aranyérmet nyert, erre azóta is csak ketten voltak képesek.
Papp Laci 1957-ben kapta meg az állami engedélyt profi karrierje megkezdéséhez.
Karrierje alatt hatszor nyerte el a profi Európa-bajnoki címet.1964-ben lehetősége nyílt volna, hogy a profi világbajnokságért küzdhessen, de máig ismeretlen okból a magyar sportvezetés ezt nem engedélyezte neki, és méltatlan módon befejezni kényszerítette a pályafutását. Több mint harminc évvel később, 1989-ben a WBO viszont tiszteletbeli világbajnoknak nyilvánította, és megkapta az ezt jelképező övet is.
A ring lovagja
Kényszerű visszavonulása után edzőként folytatta és saját boksziskolát is alapított. Amíg egészsége megengedte, sportegyesületeknél segített be.
1991-ben a Halhatatlanok Klubjának tagjává választották, 1992-től a Magyar Ökölvívó Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét 1996-ban, a Millenniumi Ezüst Emlékérmet 2001-ben vehette át. A világ sportújságírói a 25 legjobb sportoló közé szavazták.
2003. október 16-án, 77 éves korában hunyt el Budapesten, hosszú betegség után. Életéről több könyv (Papp Laci; Kiütéssel győzött; Édesapám, Papp Laci) és film (Paplaci; Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni) is készült. Magyarország második legnagyobb fedett sportcsarnoka viseli a nevét, a Fővárosi Közgyűlés 2009 óta minden évben átadja a Papp László Budapest-Sportdíjat.