Az 63 vizsgált ország közül hazánkat az 53. helyre sorolja az idei Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2023) – olvasható a Levegő Munkacsoport bejegyzésében. A jelentést november 14-én tették közzé az egyiptomi Sarm es-Sejkben, ahol jelenleg az ENSZ 27. klímacsúcsa (COP27) zajlik.
A CCPI 2023-at a Germanwatch német civil szervezet állította össze, célja pedig annak értékelése, hogy az érintett államok mennyit tesznek az éghajlati átalakulás ellen. Idén egyetlen országot sem sorolták a kiválóan teljesítők közé. A legjobb három helyen Dánia, Svédország és Chile végeztek, a legrosszabbak pedig Irán, Szaúd-Arábia és Kazahsztán lettek.
Az uniós tagállamok közül a listán csak Lengyelország szerepel rosszabb helyen, az ország 54. lett a rangsorban.
A jelentés elkészítéséhez magyar szakértők, Bart István, a Klímapolitika 2050 Intézet igazgatója, Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is hozzájárultak. A CCPI 2023 létrehozásakor az ő észrevételeiket is figyelembe vették, de a jelentés egy statisztikai adatokra támaszkodó, objektív módszertanon alapul.
Nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a magyar kormány az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett. Egyes fosszilis tüzelőanyagok támogatását például növelték, a hálózat elmaradottsága miatt megtorpant a napelemek terjedése, a szélenergia-termelés bővítését pedig 2016 óta törvényileg blokkolják.
További problémát jelent a biomassza, a biogáz és a bioüzemanyagok magas aránya a megújuló energián belül, amit 2030-ig előirányoz a Nemzeti Energia- és Klímaterv. A kormány 2022 augusztusában ráadásul új rendeletet fogadott el, amely még a védett területeken is megkönnyíti az erdők tarvágását. Ez fontos szénelnyelőket veszélyeztet, és tovább rontja a természet állapotát. A szilárd anyagok égetése ellen sem tesz eleget a kormány, noha a tevékenységgel járó korom az emberi egészség mellett az éghajlatot is károsítja.
A szakértők azt is megállapították, hogy a környezetvédelmi civil szervezeteket politikai diszkrimináció sújtja. Arra például alig kapnak lehetőséget, hogy a közmédiában a klíma- és környezetvédelemmel kapcsolatos információkat adjanak át a lakosságnak.
A globális felmelegedés következményei a Kárpát-medencét sem kímélik. Már csak ezért kiemelten fontos lenne, hogy Magyarország komoly lépéseket tegyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
