Egy új tanulmányban a szerzők a James Webb űrtávcső (JWST) történelmi, elsőként bemutatott tudományos felvételét elemzik – írja az IFLScience. A képen egy 9 milliárd fényévre fekvő, nem hivatalosan Csillagszóró-galaxisnak nevezett rendszer is látható. A kutatók szerint a rendszer névadói hatalmas csillagcsoportulások, úgynevezett gömbhalmazok, amelyek példátlanul ősiek és távoliak lehetnek.
A Tejútrendszer körül mintegy 150, csillagokkal tömött csoportosulás, azaz gömbhalmaz található, melyek olyanok, mint egy kontinens körüli szigetek. Egy nyílthalmaztól egy gömbhalmaz nemcsak formájában, hanem csillagsűrűségében is eltér. Gömbhalmazok más galaxisokhoz is tartoznak, sőt egyes rendszereknek még több ilyen csillagcsoportjuk is van. Mivel a gömbhalmazokban gyakran nagyon ősi csillagok fekszenek, vizsgálatuk segíthet jobban megérteni a galaxisok evolúcióját.
Dr Lamiya Mowla, a Torontói Egyetem munkatársa és kollégái a közelmúltban a Csillagszóró-galaxis csoportosulásait vizsgálták. A kutatók gyorsan megállapították, hogy a rendszer szikrái halmazok, de hogy pontosan milyenek, azt a távolság miatt nem volt egyszerű kideríteni.
A szakértők 12 olyan csoportot választottak ki, amelyet közeli objektumok nem szennyeznek. Az adatok azt mutatták, hogy legalább öt közülük gömbhalmaz.
Dr. Kartheik Iyer, a Torontói Egyetem kutatója szerint hasonló észlelés a Hubble űrteleszkóp segítségével nem volt lehetséges.
Bár a Tejútrendszer gömbhalmazairól régóta tudják, hogy ősiek, pontos koruk nem ismert. A mostani eredmények hozzájárulhatnak a pontosabb becslésekhez, emellett a gömbhalmazok kialakulásának megértését is segíthetik.
