A világ partvonalai gyorsan urbanizálódnak, de nem teljesen ismert, hogy ez a megnövekedett emberi jelenlét milyen hatással lehet az óceánban élő fajokra. A Miami Egyetem Rosenstiel Tengerészeti és Légkörtudományi tanszékének tudósai három cápafaj, a bikacápa, a dajkacápa és a nagy pörölycápa mozgását követték nyomon Miami városa környékén. Tekintettel a tengerparti metropoliszból kiáramló vegyi, fény- és zajszennyezésre, a kutatók arra számítottak, hogy a cápák elkerülik a városhoz közeli területeket, de az eredmények nem ezt mutatták – olvasható az Eurekalerten megjelent sajtóközleményben.
Egyes állatok, például a galambok és mosómedvek, kifejezetten jól érzik magukat a városokban. Ezek a fajok gyakran függővé válnak az emberi hulladéktól, ezt fogyasztják, ezen kezdenek élni. Más állatok, az úgynevezett városi alkalmazkodók, bizonyos mértékig kihasználhatják az urbanizált területeket, de továbbra is nagyrészt a természeti területekre támaszkodnak. Egyes fajok viszont, például a farkasok nagyon érzékenyek az emberi tevékenységre, elkerülik a nagyvárosokat.
„Kevés kutatás vizsgálta az óceáni ragadozók mozgását az urbanizációval összefüggésben, de mivel más tanulmányok kimutatták, hogy a szárazföldi ragadozók elkerülik a városokat, arra számítottunk, hogy a cápák is ezt teszik” – mondta Neil Hammerschlag, az egyetem cápakutatási és -védelmi programjának igazgatója, a Marine Ecology Progress Series szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. „Meglepve tapasztaltuk, hogy az általunk követett cápák sok időt töltöttek a nyüzsgő város fényei és hangjai közelében, gyakran a part közelében, napszaktól függetlenül.”
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nyomon követett cápák viselkedése a városhoz alkalmazkodó fajokéhoz hasonlít. A tanulmány azt feltételezi, hogy a cápákat a szárazföldi tevékenységek, például a halászok és éttermek által vízbe dobott haltetemek vonzhatják a part felé.
Az, hogy a nyomon követett cápák viszonylag nagy arányban használják a városhoz közel eső területeket, mind a cápákra, mind az emberekre nézve következményekkel járhatnak. Hammerschlag szerint azáltal, hogy az állatok ilyen sok időt töltenek a part közelében, mérgező szennyező anyagok érhetik őket, valamint a halászok is gyakrabban foghatják be őket. Bár még mindig ritka a cápatámadás, a tanulmány olyan partközeli területeket is kijelölt, amelyeket az emberek tudatosan elkerülhetnének, hogy csökkentsék a cápával való találkozás valószínűségét, elősegítve az ember-cápa együttélést.
