Hat éves utazás után a Hayabusa-2 nevű szonda 2020 végén visszazuhant a Föld légkörébe, és Ausztráliában landolt. Amikor a JAXA japán űrügynökség kutatói megvizsgálták, értékes rakományát lezárva és sértetlenül találták: egy marék kőzetmintát, amelyet a Hayabusa-2-nek sikerült kikanalazni egy száguldó aszteroida felszínéről – írja az Eurekalerten megjelent sajtóközlemény.
A kutatók most kezdték közzé tenni a rendkívüli minta elemzésének első eredményeit. Amit találtak, az arra utal, hogy ez a kisbolygó ugyanabból az anyagból áll, amely négy és fél milliárd évvel ezelőtt összeolvadt a Napunkkal.
A Hayabusa-2 a Ryugu felszíne fölött dolgozott 2018 óta. Miután másfél évet keringett az aszteroida körül, visszatért a Földre egy lezárt kapszulával, amely körülbelül öt gramm port és kőzetet tartalmazott. A tudósok szerte a világon izgatottan várták az egyedülálló mintát, amely segíthet a bolygók fejlődésének és a naprendszerünk kialakulásának megértésében.
A tudósok különösen izgatottak, mert ezek a részecskék soha nem jutottak volna el a Földre a Hayabusa-2 védett kapszulája nélkül. „Általában az aszteroidák tanulmányozásához csak olyan darabokat kapunk, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy meteoritként a földre hulljanak” – mondta Andrew M. Davis, a Chicagói Egyetem geokémikusa, az elemzőcsoport egyik tagja.
A kutatási eredmények első etapja a Science szaklapban jelent meg, és a Ryugu felépítését fedi fel. A kőzet hasonló a meteoritok egy osztályához, amelyet „Ivuna-típusú szenes kondritoknak” neveznek. Ezeknek a kőzeteknek a kémiai összetétele a Naprendszer kezdeteihez nyúlik vissza, körülbelül négy és fél milliárd évvel ezelőttre.
Akkoriban csak egy gigantikus, forgó gázfelhő a Naprendszer helyén. A tudósok úgy vélik, hogy ennek a gáznak a nagy része a központba húzódott, és létrehozta a csillagot, amelyet a Napunkként ismerünk. Ahogy ennek a gáznak a maradványai koronggá tágultak és lehűltek, aszteroidákká formálódtak, amelyek még ma is a Naprendszer körül keringenek – úgy tűnik, Ryugu lehet az egyikük.
A tudósok szerint a töredékeken annak jelei mutatkoznak, hogy valamikor vízben áztak. Meglepő módon ma maga a szikla viszonylag száraznak tűnik. Radioizotópos kormeghatározást használva úgy becsülték, hogy a Ryugu-t csak körülbelül ötmillió évvel a Naprendszer kialakulása után érte víz.
