A Stratégiai Párbeszéd Intézete és a több mint 20 tagú Climate Action Against Desinformation (CAAD) koalíció, amely a klímaváltozással kapcsolatos dezinformációk ellen küzd, friss tanulmányt adott ki arról, mennyi kárt okozhatnak az ilyen dezinformációs törekvések. A jelentés dokumentálja az éghajlati dezinformáció mértékét és sokféleségét a tavalyi glasgow-i nemzetközi klímakonferencia, a COP26 körül. Az összegzés hét kulcsfontosságú szakpolitikai ajánlást tartalmaz, amelyek megakadályozzák, hogy a dezinformáció veszélybe sodorja a jövőbeli politikai döntéshozatalt, például az ENSZ következő klímacsúcsán, amelyre idén novemberben Egyiptomban kerül sor.
Az ISD és 8 partnerszervezet elemzői úgy találták, hogy a nagy technológiai cégek és médiaszervezetek által bevezetett stratégiák nem voltak hatékonyak a dezinformáció elleni küzdelemben, és a rendszereket továbbra is túlterhelték a zöldmosással próbálkozó reklámok.
A közösségi médiában a nagy érdeklődésre számot tartó dezinformációs kampányokról kiderült, hogy elsősorban egy csoport szakértőtől és politikai szereplőtől származnak, akik egyesítik az éghajlati és a „kultúraháborúk” narratíváját. A Twitteren jelent meg a legtöbb hamis tartalom mennyiség szerint, míg a Facebook algoritmusa nagyobb mértékben teszi előre az éghajlati dezinformációt a felhasználóknak, mint a saját Klímatudományi Központjának információit, és a tényellenőrzésben sem jeleskedik túlságosan.
Az elemzés kimutatta, hogy az éghajlati dezinformáció összetettebbé vált, és a nyílt tagadásból azonosítható „késleltetési diskurzusokká” fejlődik, hogy kihasználja a vállalások és a konkrét tevékenység közötti időbeli szakadékot. Ehhez a közösségimédia-platformoknak is alkalmazkodniuk kell.
A CAAD által azonosított narratívák és taktikák alapján a koalíció azt javasolja a döntéshozóknak, hogy formálisan ismerjék fel a fenyegetést, fogadják el az éghajlati dezinformáció egyetemes definícióját, és korlátozzák a hagyományos médiumok kiskapuit a szabályozásban, például az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényében. amely segít csökkenteni annak kockázatát, hogy hamis vagy félrevezető tartalom akadályozza a klímaváltozással kapcsolatos tárgyalásokat és a jogalkotási menetrendet ebben a kritikus helyzetben.
A jelentés a nagy technológiai cégeknek is ad iránymutatást arra, hogyan tudnák jobban kiszűrni a klímaváltozással kapcsolatos dezinformációt. Ehhez kell
- az átláthatóság és az adatokhoz való hozzáférés javítása a dezinformációs trendek számszerűsítéséhez.
- fogadjon el egy egységes éghajlati dezinformáció-meghatározást a közösségi irányelvekben vagy a szolgáltatási feltételekben.
- korlátozzák a fosszilis tüzelőanyagok támogatását a fizetett hirdetéseken és a szponzorált tartalmakon keresztül.
- szorgalmazzák a dezinformációt terjesztő visszaeső elkövetők elleni erőteljesebb fellépést.
- jobban címkézzék a régi félrevezető tartalmakat, hogy megakadályozzák a dezinformáció folyamatos keringését.
- engedélyezzék a képalapú kereséseket, hogy bárki jobban nyomon követhesse a dezinformációt mém-, videó- és képformátumban.
