A világon mindenütt sokat foglalkoztak az államok a téli–nyári időszámítással kapcsolatos döntésekkel, amelynek fő célja az energiamegtakarítás és a mezőgazdasági munkákhoz szükséges nappali órák maximalizálása volt. Nagy-Britanniában például 1916-ban vezették be a nyári időszámítást. Ezt követően több brit kormány is módosított az időpontokon, ami természetesen számos kalamajkát okozott, és nem pusztán olyan viszonylag ártatlannak tűnő esetekben, amikor a vasárnapi focimeccsekre egy órával később álltak fel a csapatok.
A vitorláshajó Írországból az angliai Millon kikötőjébe tartott faanyag szállítmányával, és már olyan közel járt a kikötőhöz, hogy a partról szabad szemmel is látni lehetett. A szemtanúk érzékelték, hogy valami nagy baj van, de a heves időjárás miatt nem tudtak a segítségére sietni. Később a Conistont felfordulva, egy homokzátonyon találták meg, öt fős legénységének minden tagja meghalt vagy eltűnt.
Kiderült, hogy ha egy órával később közelítették volna meg a kikötőt, az árapály miatt kedvezőbb körülmények várták volna a hajót, ám az erre vonatkozó információk greenwichi középidőben voltak meg a kapitánynál, az órája viszont már az előző évben bevezetett nyári időszámítás szerint működött.
