Egy chilei kutató szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, 4 méter vastag törzsű patagónciprus – írja az MTI a The Guardianre hivatkozva. A spanyolul Alerce Milenariónak is nevezett tűlevelűt vizsgálva Jonathan Barichivich, a párizsi Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium chilei munkatársa arra jutott, hogy a fa akár 5484 éves is lehet. Összehasonlításképp: az első bizonyítékok az egyiptomi mumifikálásra nagyjából 5500 évesek.
Maisa Rojas klímakutató, Chile környezetvédelmi minisztere és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tagja csodálatos felfedezésnek nevezte a hírt.
A patagónciprus (Fitzroya cupressoides) Chilében és Argentínában őshonos tűlevelű fa, amely az óriás mamutfenyők rokona. Barichivich 2020-ban vett mintát a Dédnagyapából, de az általa használt fúróval nem tudott kellően mélyre jutni. Ezután számítógépes modellek segítségével a környezeti tényezők és a véletlenszerű eltérések figyelembevételével határozta meg a fa korát.
Mivel még nem tudta megszámolni a fa évgyűrűit, Barichivich tudományos folyóiratban egyelőre nem publikálta korbecslését, de jelezte, reményei szerint ezt a következő hónapokban pótolni tudja. Ha eredményei beigazolódnak, akkor az Alerce Milenario 600 évvel öregebb a Kaliforniában található, Matuzsálem néven ismert, 4853 éves simatűjű szálkásfenyőnél, amelyet jelenleg a legidősebb fának tartanak.
A Dédnagyapa az Alerce Costero nemzeti park hűvös, párás környezetében él, hasadékai moháknak, zuzmóknak és más növényeknek nyújtanak menedéket. Barichivich szerint a fát veszélyezteti a globális felmelegedés okozta szárazság, illetve hogy a park látogatói körbesétálhatják a törzsét.
