Szakértők egy csoportja egy új tanulmányban megfejthette, hogy egyes dohányzók miért ússzák meg a tüdőrákot – írja az IFLScience. Rögtön az elején érdemes kiemelni: a dohányzás rendkívül veszélyes szokás, amely számos módon képes károsítani a szervezetet, többek között szív- és érrendszeri problémákat, illetve daganatos megbetegedést is okozhat. Nem lehet abban bízni, hogy az ember szervezete ellenálló lesz, egyszerűen nem szabad rágyújtani.
Az ismert kockázatok ellenére tüdőrák „csak” az élethosszig tartó dohányosok 10-20 százalékánál alakul ki. A jelenség hátterében több faktor is állhat, az új vizsgálat alapján ugyanakkor többről van szó puszta szerencsénél.
A kutatók régóta sejtik, hogy a dohányzás a tüdősejtekben DNS-mutációk révén képes daganatot okozni. Dr. Simon Spivack, az Albert Einstein College of Medicine munkatársa és kollégái ennek megfelelően elemzésük során jóval több mutációt észleltek a dohányzók sejtjeiben, mint a nem dohányzóknál.
A mutációk száma csak egy bizonyos határig, 23 csomag-évig emelkedett. A csomag-év a cigarettafogyasztás klinikai számszerűsítését szolgálja, és az elszívott szálak, illetve a dohányzás hosszának idején alapul. Ha például valaki 23 éven át átlagosan naponta egy-egy csomag cigarettát használt el, vagy 46 éven keresztül napi fél csomagot szívott, a csomag-év 23.
A határ oka egy olyan rendszer lehet, amely képes helyreállítani a DNS-károsodást vagy méregteleníteni a füstöt. Fontos hozzátenni, hogy az elképzelés alátámasztásához további elemzésekre lesz szükség.
Spivack szerint bizonyos erős dohányosok azért maradhattak életben ilyen sokáig, mert szervezetük képes elnyomni a további mutációkat. A szakértők 11 nem dohányos és 19 dohányos mintáit tanulmányozták. Amennyiben a kutatók következtetései helyesek, eredményeik hozzájárulhatnak a tüdőrák veszélyének korai észleléséhez.
