Nehéz egyértelműen megválaszolni a kérdést, hogy mi volt a szépségiparban használt leghalálosabb anyag, az viszont valószínűnek tűnik, hogy a radioaktív anyagok gyógyszerekben, sminkekben és egyéb szépségipari árucikkekben való használata mindenképpen előkelő helyezést érne el. A szépítőszerek története telistele van veszélyes anyagokkal, beleértve az ólmot, a higanyt és az arzént, de potenciálisan a leghalálosabb kockázattal a rádium járt.
Rádium, a „csodaszer”
A rádium 1898-as felfedezése lázas izgalmat keltett a tudósok, gyógyítók és feltalálók körében, akik igyekeztek minden lehetséges módon kihasználni érdekesebbnél érdekesebb tulajdonságait. A fogyasztókra zúdított találmányok jó részét az az elmélet ihlette, hogy a kis mennyiségű rádium apró stresszt okoz a szervezetben, amely egy sor fiziológiai reakciót indít el, katalizálva az anyagcserét, a lánc végén pedig csomó pozitív testi változás következik be.
Az ezen az elven alapuló kozmetikai termékek többek között az alábbi, sokat mondó elnevezéseket kapták: Tho-Radia, Radior, Artes, Radium Vita és KemOLite radioaktív szépségkenőcs.
Ma már tudjuk, hogy a rádium szélsőségesen veszélyes kémiai elem, ám költségessége miatt csak miniatűr mennyiséget használtak belőle, így az okozott kár sem lehetett olyan jelentős. De ha arra gondolunk, mi történt egy gazdag amerikai playboyjal, máris ráébredünk, mivel járt, ha valaki alaposan bevásárolt a rádiumon alapuló szépészeti vagy gyógyászati termékekből.
A playboy halála
Eben Byers a XX. század elejének jól ismert társasági alakja volt: sportember, Amerika 1906-os amatőr golfbajnoka, valamint ismert iparmágnás, aki az apja által alapított céggel nagy vagyonra tett szert. Amikor azonban 1927-ben leesett egy vasúti hálókocsi ágyáról, annyira megsérült a karja, hogy fájdalomcsillapítóként a magát orvosnak kiadó sarlatán, William Bailey által gyártott Radithort kezdte fogyasztani.
Byers 1932-ben halt meg, esete pedig arra késztette a gyógyszerészeti hatóságokat, hogy szigorúbban szabályozzák a Radithorhoz hasonló radioaktív szereket. Bár a Radithor gyártásától eltiltották, Bailey továbbra is készítette különféle radioaktív találmányait, és gazdag emberként távozott az élők sorából 1949-ben, rákban – a későbbi exhumálás eredményei szerint az ő szervezetét is teljesen kikezdte a radioaktív sugárzás.
