Skóciai fosszíliavadászok azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait – írja a The Guardian. Körülbelül 2,5 méteres, vagy még ennél is nagyobb szárnyfesztávolságával – ami körülbelül akkora, mint a mai legnagyobb repülő madaraké, például a vándor albatroszé – a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját, mivel tudósok eddig úgy gondolták, hogy ekkora méretet csak nagyjából 2,5 millió évvel később érhetett el.
„170 millió évvel ezelőtt, amikor ez az állat élt, valószínűleg a legnagyobb repülő lénynek számított” – mondta Steve Brusatte paleontológus, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, a felfedezésről szóló tanulmány egyik szerzője.
A korábbi leletek azt sugallták, hogy a jura korszakban a pteroszauruszok nem nőttek sokkal nagyobbra 1,6-1,8 méteres szárnyfesztávolságúnál, csak a kréta időszakban értek el sokkal nagyobb méreteket. „A kréta korszak végén, az aszteroida becsapódása idején akkora pteroszauruszok éltek, mint egy vadászrepülőgép” – mondta Brusatte, utalva a 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalásra, amely elpusztította a dinoszauruszok jó részét, köztük pteroszauruszokat is, és számtalan más élőlényt.
Az új felfedezés megkérdőjelezi az elméletet, miszerint a pteroszauruszok azért nőttek ekkorára, mert versengeniük kellett a madarakkal. A Dearc sgiathanach-nak nevezett fosszília egyébként nagyjából 70 százalékos teljességű, ami óriási dolog egy pteroszaurusz esetében.
Brusatte szerint a csontok elemzése feltárta, hogy az állat fiatalkorú volt, és növésben állt, hozzátéve, hogy a felnőtt szárnyainak fesztávolsága több mint három méteres lehetett.
Nem ez az első alkalom, hogy pteroszauruszokat találnak az Egyesült Királyságban – Mary Anning fosszíliavadász 1828-ban fedezte fel a „repülő sárkánynak” nevezett maradványokat, amelyek szintén ehhez a dinoszauruszhoz tartoztak.
