Azt hinné az ember, hogy ha a természetben jár a kutyájával, az állat nyugodtan végezheti bárhova a dolgát – de még akkor is károsítjuk a környezetet ilyenkor, ha a kutyakakit felszedjük. A kutyahulladék ugyanis annyi nitrogént és foszfort tartalmaz, hogy az meghaladja a trágyázás törvényes határait – írja a Study Finds.
Belga kutatók szerint míg a kutyatulajdonosok a városokban felszedik a kutyájuk után az ürüléket, a természeti környezetben erről sokszor megfeledkeznek. Az Ecological Solutions and Evidence folyóiratban megjelent kutatási eredményeik azonban azt bizonyítják, hogy
„Meglepett minket, hogy a kutyák ürüléke milyen magas tápanyagtartalommal bír. A mezőgazdaságból, az iparból és az útiforgalomból származó légköri nitrogénbevitel jogosan kap nagy szakpolitikai figyelmet, de a kutyákat ebben a tekintetben teljesen figyelmen kívül hagyják” – mondja a tanulmány szerzője, Pieter De Frenne, a Genti Egyetem professzora.
A kutatócsapat egy 18 hónapos időszak alatt feljegyezte négy, Genthez közeli területen az ott járt kutyáknak a számát. Ezután különböző forgatókönyveket modelleztek a kutya vizeletében és ürülékében található tápanyagok koncentrációja alapján.
A tanulmány kimutatta, hogy minden évben mintegy 10 kilogrammnyi nitrogén és öt kilogrammnyi foszfor kerül a vizsgált természetvédelmi területekre hektáronként a kutyaürülékek és -vizelet miatt. Összehasonlításképpen, a fosszilis tüzelőanyag-kibocsátásból és a mezőgazdaságból származó összes nitrogén, ami a talajba kerül, hektáronként mindössze 5 és 25 kilogramm között mozog.
A kutatók különböző forgatókönyveket vizsgáltak, hogyan lehetne csökkenteni ezt a mennyiséget, de még a pórázon tartott kutyák is hektáronként 175 kilogrammnyi nitrogén és 72 kilogrammnyi foszfor kerül ezekre a területekre évente. Sőt, ezekben az esetekben a kutyaürülék koncentráltabban gyűlt össze, így nagyobb problémákat okozhatott. A kutyaürülék felszedése azonban a nitrogénszennyezést 56, a foszforszennyezést 97 százalékkal csökkentette.
