1889-ben egy titokzatos légúti betegség jelent meg Oroszországban, majd szinte az egész világon elterjedt. Az orosznáthaként ismert járványnak több év alatt legalább három hulláma volt, az áldozatok száma a becslések alapján az egymilliót is elérte.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy a betegséget egy koronavírus idézhette elő – írja a Live Science a The New York Timesra hivatkozva. A hipotézis már korábban felmerült, most, a SARS-CoV-2 okozta járvány miatt viszont a téma nagyobb figyelmet kap.
A Covid-19-pandémia és az orosznátha között több párhuzamot is találni, a 19. századi járvány idején például bizonyos térségekben szintén bezárták az iskolákat és a munkahelyeket. A fertőzöttek mindkét pandémiában nagy arányban tapasztaltak szag- és ízlésvesztést, illetve hosszú ideig, akár hónapokig tartó tüneteket. Az orosznáthában a Covid-19-hez hasonlóan sokkal több idős ember halt meg, mint kisgyermek.
Peter Palese, az Icahn School of Medicine at Mount Sinai munkatársa szerint a hasonlóságok ellenére továbbra is spekulatív, hogy az orosznátha hátterében egy koronavírus állt.
Dr. Jeffery Taubenberger, az Amerikai Allergiák és Fertőző Betegségek Kutatóközpontjának szakértője és John Oxford, a Queen Mary University of London virológusa éppen ilyen bizonyítékok után kutat. A szakértők az 1918-as spanyolnáthát megelőző tüdőszövetmintákat vizsgálják az influenza- és a koronavírusok nyomait keresve, abban bízva, hogy az orosznátha kórokozóját is felfedezhetik. Hasonló projektet folytat Dr. Scott Podolsky, a Harvard Medical School munkatársa és Dominic W. Hall, a Warren Anatómiai Múzeum szakembere.
Amennyiben valamelyik mintában sikerül kimutatni a kórokozó genetikai anyagát, az a járvány végének megértésében is segíthet. A korabeli híradásokból nem igazán tudni, hogy a pandémia miként ért véget. Elképzelhető, hogy amennyiben az orosznáthát egy koronavírus idézte elő, annak kevésbé veszélyes változata még ma is velünk él, és egyike azoknak a koronavírusoknak, amelyek náthát okozhatnak.
