Brit és amerikai kutatók rájöttek az AstraZeneca vakcinája által okozott ritka vérrögképződés egyik lehetséges okára: a szakértők részletesen bemutatták, hogyan vonzódik egy, a vérben található fehérje a vakcina egy kulcsfontosságú összetevőjéhez. Ez beindíthat egy olyan láncreakciót, amiben az immunrendszer is részt vesz, és ami vérrögösödéshez vezethet.
A BBC cikke szerint a Cardiffi Egyetem brit kutatócsapata vészhelyzeti támogatást kapott arra, hogy kiderítse, mi okozhatja a vakcina ilyen kifejezetten ritka, de veszélyes mellékhatását, a munkába az AstraZeneca kutatói is beszálltak. Az eredményeiket a Science Advances folyóiratban hozták nyilvánosságra.
A kutatás két nyomon indult el:
- úgy tűnik, csak egyetlen vakcinatípus, a vektorvakcina okozhat ilyen mellékhatást,
- a vérrögöktől szenvedő emberek szervezetében olyan szokatlan antitesteket találtak, amelyek a thrombocyták 4-es faktorának nevezett fehérjét támadták.
A vírusvektor-vakcinák módosított, ártalmatlan vírusok segítségével juttatnak be biztonságosan, genetikai kód formájában utasításokat az emberi sejtekbe. Ezeknek az utasításoknak köszönhetően a szervezet elő tudja állítani a koronavírus egy veszélyt nem jelentő részét, a tüskefehérjét. Az ilyen típusú vakcinák megismertetik az immunrendszert a tüskefehérjével, így az fertőzés esetén képes lesz elpusztítani a koronavírust és megakadályozni a megbetegedés kialakulását.
A kutatók azt sejtették, hogy a vektorvírus (ami az AstraZenecánál egy emberre veszélytelen csimpánzvírus) lehet a ludas, ezért krio-elektron mikroszkóppal készítettek molekuláris szintű képeket az adenovírusról – ez az adenovírus-kapszid eddigi legmagasabb felbontású fotója. Kiderült, hogy az adenovírus külső felülete mágnesként vonzza magához a 4-es thrombocytafaktor- fehérjét. Az adenovírus felülete erős negatív töltéssel rendelkezik, míg a fehérje erős pozitívval, így vonzzák egymást.
Ez azonban még csak az első lépés a problémák hosszú sorában. Azokban a ritka esetekben, amikor a vérrögképződés megtörténik, a következő szereplő a sorban az immunrendszer, az azonban, hogy ez hogyan játszik szerepet a folyamatban, még további kutatások tárgya. A kutatók úgy gondolják, hogy a szervezet akkor kezdi megtámadni a 4-es thrombocytafaktort, miután összetéveszti azt az idegen adenovírus egy részével, amelyhez hozzáragadt. Tehát olyan antitestek szabadulnak fel a vérben, amelyek összetapadnak a 4-es thrombocytafaktor fehérjével, és ezzel veszélyes vérrögök képződését váltják ki. Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat megtörténjen, egy sor nagyon szerencsétlen együttállásra van szükség, ez magyarázhatja, miért olyan ritkák ezek az események: az Egyesült Királyságban majdnem 50 millió beadott AstraZeneca dózisból 73 haláleset köthető a vakcina okozta vérrögökhöz.
Az AstraZeneca kutatói azonban felhívják a figyelmet: az oltás statisztikák szerint több mint egymillió életet mentett meg világszerte, és 50 millió COVID-esetet akadályozott meg. Fontos kiemelni, hogy a vakcina előnyei még mindig jóval meghaladják a veszélyeit, a vérrögösödés nagyon ritkán fordul elő – sokkal nagyobb az esélye az ilyen problémának akkor, ha valaki a COVID-ot kapja el.
A kutatók egyébként nemcsak az AstraZeneca esetében találtak összefüggést, a többi vizsgált és használt adenovírus, a 26-os és az 5-ös is kötődik a 4-es thrombocytafaktor- fehérjéhez.
