Analízist készített az országok vállalt klímatervei és a kibocsátásuk alakulása közötti viszonyról a Germanwatch, a NewClimate Institute és a CAN – a jelentés Magyarországra nem vet túl jó fényt, az EU viszont kifejezetten jól teljesít. Szakértők azonban figyelmeztetnek: érdekes ugyan az eredmény, de nem feltétlenül számottevő, hiszen tavaly már járvány tombolt az országokban, ez pedig biztosan halasztotta a klímaintézkedéseket is.
A 2022-es klímaváltozási teljesítményindex (Climate Change Performance Index, CCPI) szerint a skandináv országok teljesítenek a legjobban, Dánia, Svédország és Norvégia a negyediktől hatodik helyet foglalják el a sorrendben. Kérdezhetnénk, hogy ez miért akkora teljesítmény – azért, mert az első három hely teljesen üres, nem szerepel ugyanis „nagyon magas” kategóriában egyetlen ország sem, mivel senki nem teljesítette ennyire jól a vállalásait. Ez azt is jelenti, hogy
A skandináv országok a megújuló energiába vetett befektetések miatt kerültek ilyen elegáns helyre, ebben a kategóriában Norvégia meg is kapta a „nagyon magas” kategóriát. A megújuló energia témakörében Irán és Oroszország teljesített a legrosszabbul, az Egyesült Királyság és Marokkó került még a lista elejére. A britek az üvegházhatású gázok csökkentésének kategóriájában is jól szerepelnek.
Az összesített rangsorban Ausztrália, Kazahsztán, Oroszország, Szaúd-Arábia és Dél-Korea szerepel a legrosszabbul – talán nem meglepő, hogy a felsorolt országok közül három a COP26-on is megpróbálja hátráltatni az egyezségre jutást, legalábbis szakértői elemzések szerint ez zajlik a zárt ajtók mögött. Ausztrália szinte minden kategóriában nagyon alacsony rangsorolást kapott.
Hollandia és Görögország javult a legtöbbet összesítésben, Horvátország, Fehéroroszország és Algéria pedig a legnagyobbat eső országok. A G20-ak közül mindössze az Európai Unió van a legjobban teljesítő között, mellette Nagy-Britannia és India is előre került a rangsorban. A G20-ak közül hat ország nagyon rosszul szerepelt.
A klímapolitikai kategóriában sem teljesítettünk túl jól: míg a skandináv államok és Marokkó itt is az élen jár, szorosan Hollandiával, Franciaországgal és Portugáliával, addig Magyarország a legrosszabbul teljesítő uniós országok között van, olyan társaságban, mint Románia, Bulgária vagy Lengyelország. Ausztrália, Brazília és Algéria került a legutolsó helyekre.
A bolygó legnagyobb kibocsátója, Kína is a sor vége felé kullog, a legnagyobb problémája a magas emissziók és a nagyon alacsony energiahatékonyság.
Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC hármas munkacsoportjának egyik elnöke a 24.hu-nak elmondta: tájékoztatásnak és érdekességnek jók ezek az adatok, de messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni belőlük. Egyrészt nagyon szubjektív a számítási módszer, másrészt az előző évben egy világjárvánnyal küzdöttek az országok, nem túl szerencsés ezt kiinduló alapnak venni.
