2050-re Magyarország klímasemleges lesz, 2030-ra, de akár 2026-ra is leállhatunk a szénalapú áramtermeléssel, jelentősen növeljük a napenergia-kapacitásunkat, átalakítjuk a buszflottánkat, és erdősítünk – ezekkel, illetve az egy hónap múlva rendezendő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó szervezésével érvelt Áder János az ENSZ klímakonferenciáján (COP26) Glasgow-ban amellett, hogy mennyivel előrébb tart Magyarország a klímaváltozás elleni harcban ahhoz képest, hogy milyen alacsony részünk van a globális kibocsátásból. A köztársasági elnök az országok képviselői közül utolsónak szólalt fel, és kritikával is illette a legnagyobb kibocsátókat.
Elmondta, hogy a sokat emlegetett ambíciónövelés mellett még nagyobb szükség van a számvetésre, és a jól hangzó PR-fogások helyett igazi cselekvésre. „Számomra Glasgow nemcsak az ambíciónövelésről, de a hitelesség visszaszerzéséről, a cselekvésről és a minél előbb látható eredményekről is szól” – mondta.
Áder szerint a G20-ak találkozóját korántsem lehet sikeresnek nevezni, hiszen nem történt külön megállapodás a károsanyag-kibocsátás csökkentésének üteméről. Nem történt meg az új szénerőművek építési tilalmának megfogalmazása, sőt, a fosszilisenergia-támogatások megszüntetésérének határideje sem született meg. A köztársasági elnök elmondta: szerinte ott, ahol az egy főre eső kibocsátás lényegesen meghaladja a globális átlagot, vállaljanak nagyobb szerepet a kibocsátáscsökkentésben. Ezen kívül fordítsanak legalább akkora gondot az alkalmazkodásra, mint a megelőzésre.
„Kritikus pillanat, az óra ketyeg, a 24. órában vagyunk, az emberiség döntő jelentőségű pillanatában vagyunk – ezeket a drámai hangvetésű kifejezéseket lehetett hallani az elmúlt napokban” – mondta. „Nehéz a választókkal elhitetni, hogy már 26 éve mindig, folyamatosan a 24. órában vagyunk. Nehéz sikeres tanácskozásokról beszélni, miközben a légkör széndioxid-tartalma folyamatosan nő.”
Áder szerint bár Magyarország a kibocsátások mindössze 0,13 százalékáért felel, a vállalásai erősek: 2050-re klímasemleges lesz az ország, amit törvénybe is foglaltak, és aminek végrehajtása már megkezdődött. 2030-ig biztosan, de talán 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést, 2030-ig 6500 megawattra növeljük a naperőművi kapacitást, illetve 2030-tól csak elektromos buszok járnak majd a városi közlekedésben. Jelentős erdőtelepítési programot tervezünk, és egy hónap múlva Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó lesz Budapesten, ahol a nettó nulla kibocsátás felé vezető technológiákat is bemutatják.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kifejtette: az emberiség háborút kezdett a természettel, ezért az ő felelőssége is, hogy abbahagyja. Amire a leginkább szükség van, azok a jogilag is kötelező érvényű keretek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta: biztos, hogy mindenki szeretne a történelem jó oldalán állni, ehhez pedig már 2030-ra is erős vállalásokra van szükség – nem elég, ha csak 2050-re hagyatkozunk.
Az elnök szerint alapvetően három dologra van most a legnagyobb szükség: erős szabályozásra, a globális karbonpiac megalkotására, és a klímafinanszírozás mobilizálására. „Európa a 27 milliárd dollárnyi hozzájárulásával már így is a legnagyobb támogató, 2027-ig azonban még 5 milliárd dollárt különít el az EU erre a célra” – mondta.
